"Komoly gond" lesz abból, ha Szerbia nem oldja meg a restitúciós törvény ügyét - mondta a külügyminiszter.
A magyar kormány erkölcsileg, jogilag és politikailag is
elfogadhatatlannak tartja a szerb vagyon-visszaszármaztatási és
kárpótlási törvényt - mondta a külügyminiszter. Martonyi továbbá
közölte: "komoly gond" lesz abból, ha Szerbia nem oldja meg ezt
problémát. A külügyminiszter azután beszélt erről, hogy az Európai
Bizottság tegnap az uniós tagjelölti jogállás megadását javasolta
Szerbiának.
A szeptember végén elfogadott szerb restitúciós törvény a kollektív
bűnösség elve alapján kizárná a kárpótlásból a vajdasági magyarokat,
mint a második világháborús megszálló erők tagjait. Annak ellenére, hogy
akkoriban minden ott élő magyart besoroztak, ha kellett, kényszerrel. A
magyar külügyminiszter szerint ez a törvény nem egyeztethető össze az
európai normákkal. "Erkölcsileg elfogadhatatlannak tarjuk azt, hogy azok
az emberek, akik kényszersorozás útján bekerültek egy hadseregbe, ott
vagy meghaltak, vagy megsebesültek, vagy túlélték a harcokat, és ezt
követően őket, sőt a gyerekeiket, unokáikat is bűnösnek tekintsék
kollektíven" – mondta Martonyi János, külügyminiszter.
Brüsszel szerdán tagjelölti státuszt adott Szerbiának a magyarokat
hátrányosan megkülönböztető törvény ellenére is. A bővítési biztos azt
mondta, a törvényt átlátható módon és megkülönböztetés nélkül kell
végrehajtani. Kötelezettséget vállaltunk, hogy ezt szigorúan ellenőrizni
fogjuk.
A Vajdasági Magyar Szövetség szerdán üdvözölte, hogy tagjelölti státuszt
javasolt Szerbiának az Európai Bizottság, de a párt elnöke szerint nem
lehet elválasztani a kárpótlás ügyétől. „Nem tudom elképzelni azt, hogy
Szerbia úgy legyen tagjelölt decemberben, hogy ezt a kérdést nem
rendezi. Ez a mi számunkra megalázó, elfogadhatatlan” – közölte, Pásztor
István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke.
Nem csak a megszálló csapatok tagjainak ügye rendezetlen. 1944 telén és
45 tavaszán egyes becslések szerint több tízezer ártatlan embert
mészároltak le bestiális kegyetlenséggel a bevonuló szerb
partizáncsapatok a Vajdaságban, csak azért mert magyarok voltak. A
halottakat jelöletlen dögtemetőkbe földelték, hozzátartozóik azóta sem
tudták őket tisztességgel eltemetni. Az áldozatokat azóta sem
rehabilitálták, a magyar családok évtizedek óta várnak a kárpótlásra.
Martonyi János szerint ez egy érzékeny kérdés, amellyel foglalkozni
kell, de csak később. Azt viszont nem zárta ki a külügyminiszter, hogy
ha nem rendeződik a restitúciós törvény ügye, akkor Magyarország akár
vétót is emeljen a szerb uniós csatlakozás ellen.
|
