Hajdujárás honlapja.

15 ezer dinárral büntetik a tavasszal tiltakozó gazdákat

sash — Thu, 08 Dec 2011 10:17:07 GMT

Egy törökbecsei gazda már megkapta a végzést, mely szerint 15 ezer dinárt kell fizetnie, amiért május végén részt vett a támogatások késése miatti traktoros tiltakozó felvonuláson.

Az alacsony vízállás miatt akadozik a kivitel és drágul az üzemanyag

sash — Thu, 08 Dec 2011 10:16:03 GMT

A székvárosnál drasztikusan lecsökkent a Duna vízszintje. Ellehetetlenült a hajóforgalom, aminek súlyos következményei lehetnek a gazdaságra nézve.

Németország, úgy tűnik, nem áll el szigorú álláspontjától, a többi uniós ország viszont kedvezőbb hangnemben nyilatkozik Szerbia tagjelöltsé

sash — Thu, 08 Dec 2011 10:10:03 GMT

Szerdán, két nappal az Európai Tanács ülése előtt Berlinben ismét olyan kijelentések hangzottak el, hogy korai lenne odaítélni Szerbiának az Európai Unió tagjelölti státusát. Ezzel ellentétben más uniós illetékesek szerdán is megállapították, hogy Szerbia megérdemli az Európai Tanács kedvező döntését. Szerb politikai körökben elhangzott a megállapítás, hogy a tagjelölti státus elnyerése Borko Stefanovićon és az általa vezetett egyeztetésen múlik.

Német kormányközeli forrásokból olyan megfogalmazások szivárogtak ki, hogy Németország továbbra sem tudja támogatni Szerbia tagjelöltségét. Németország időben ismertette Szerbiával, hogy melyek a tagjelöltség feltételei – hangzott el Berlinben.

Ezzel ellentétben német gazdasági körök tudatták, hogy az Európai Tanács pozitív döntését tartanák kedvezőnek. Ha Szerbia pénteken mégsem válik tagjelöltté, a német gazdaság ezt csupán úgy kezeli, mint a döntés elhalasztását, és nem mint egy végleg elveszett célt – közölte Rainer Lindner, a német gazdaság keleti bizottságának igazgatója, mondván, hogy a következő két napban minden lehetséges módon megpróbálnak lobbizni Szerbia érdekében, hiszen a német vállalkozók továbbra is szeretnének Szerbiában beruházni.

Ezzel párhuzamban Szerbiában folytatódik a helyzetállás értékelése és a találgatás. Rasim Ljajić munkaügyi és szociálpolitikai miniszter úgy véli, hogy a tagjelölti státus elnyerése a koszovói hatóságok regionális együttműködési fórumokon való részvételének péntekig történő megoldásától függ.

A szóban forgó feltételhez az EU eddig a csatlakozási tárgyalások megkezdését kötötte, most azonban a tagjelöltség egyik feltételévé minősítették át – fejtegette Ljajić a B92 TV Hoću da znam (Tudni akarom) című műsorában. A miniszter értékelése szerint van esélyünk a tagjelöltség elnyerésére, de csak akkor, ha Borko Stefanovićnak, a Belgrád és Prishtina közötti tárgyalásokban részt vevő csoport vezetőjének, ebben a két napban sikerül megegyeznie Robert Cooper uniós közvetítővel. Ha sikerül megnevezni a megoldást, amely összhangban áll állami érdekeinkkel és az 1244-es határozattal, akkor pénteken kedvező híreket várhatunk Brüsszelből – szögezte le Ljajić.

Slavica Đukić-Dejanović, a Szerbiai Képviselőház elnöke közölte: akárhogyan is döntenek az EU állam-, illetve kormányfői, Szerbia akkor is folytatja európai útját.

– Szerbiának jár a tagjelölti státus. Nem hiszem, hogy nem fogják figyelembe venni országunk eddigi igyekezetét. Akármi is történik, soha sem térünk le az európai útról. Az uniós tagság az ország érdeke. Maga a tagjelöltség és az erre vonatkozó döntés nem befolyásolhatja különösebben kulcsfontosságú döntéseinket, mert megvan az út, amit elterveztünk. Semmi sem befolyásolhatja azoknak az aktivitásoknak a végrehajtását, amelyeket a következő évekre terveztünk el. A szerbiai illetékesek az utolsó pillanatig arra törekszenek, hogy pénteken az EU díjazza eddigi igyekezetünket – fogalmazott Đukić-Dejanović.

Nem derült ki ugyan, hogy milyen formában, de Borko Stefanović tegnap is tárgyalt Robert Cooperrel a koszovói hatóságok regionális együttműködési fórumokon való részvételének péntekig történő megoldásáról. Megszakítás nélkül beszélgetünk erről a kérdésről – állítja Stefanović.

– Kedden is beszéltünk erről, ma is, és holnap is fogunk, meg azután, minden egyes nap, míg el nem jön a péntek, illetve azt követően is – nyilatkozta tegnap Stefanović, hozzátéve, hogy eddig nem sikerült közös nevezőre jutni ebben a témában.

„MEGÉRDEMELTÜK A TAGJELÖLTSÉGET”

Vincent Degert, az EU belgrádi küldöttségének vezetője tegnap is megismételte, hogy Szerbia megérdemli a tagjelöltséget.

– A feltétel a Prishtinával megkezdett párbeszéd folytatása volt, ami meg is történt. Ugyanakkor az is igaz, hogy a döntést a tagjelöltségről akkor kell meghozni, amikor Észak-Koszovóban fokozódott az erőszak és KFOR-katonák sérültek meg. Ez nem teremt kedvező légkört. Remélem, hogy minél előbb megkezdődik a Szerbia és Koszovó közötti átkelőhelyek integrált ellenőrzése és lebontják az összes útbarikádot. Ha ez megtörténik, akkor áttérhetünk Szerbia európai útjának másik következő fontos szakaszára, de ez majd csak a következő kormány idejében válik aktuálissá – részletezte Degert.

Stefano Sannino, az Európai Bizottság bővítési igazgatója szintén úgy véli, hogy Szerbiának pénteken meg kellene kapnia a tagjelöltséget.

Urmas Paet, Észtország külügyminisztere a szerb kollégájával, Vuk Jeremićtyel folytatott beszélgetés során közölte, hogy a végrehajtott reformok és a régión belüli megbékéléshez való hozzájárulás miatt Szerbia megérdemli a tagjelöltséget. A Koszovóval kapcsolatos vitát illetően az a legfontosabb, hogy Belgrád folytassa a megkezdett párbeszédet és végrehajtsa az eddigi megállapodásokat – fűzte hozzá Paet.

Svédország diplomáciai vezetője, Carl Bildt, szintén megállapította, hogy Szerbiának még van esélye a tagjelöltség elnyerésére. Sok még a megoldandó feladat – tette hozzá.

Mikolay Dowgielewicz, a lengyel Külügyminisztérium Európa-ügyi államtitkára elmondta, hogy az EU minden egyes tagállama figyelmesen követi a Belgrád–Prishtina-párbeszéd kimenetelét. Lengyelország, az EU elnöklőjeként, mindent megtesz azért, hogy a tagállamok közös álláspontra jussanak Szerbiával kapcsolatban – tette hozzá Dowgielewicz, mondván, hogy a Miniszterek Tanácsának állásfoglalása jó alapot ad az Európa Tanács eszmecseréjéhez ebben a témában. Elnöklőként Lengyelország az unió bővítését jelölte meg prioritásként, ezért is fontos annyira az ország számára Szerbia tagjelöltsége – hangsúlyozta az államtitkár.

– Hiszem, hogy a bilaterális kérdések megoldásához párbeszéd szükséges. Pozitívan értékeljük a Belgrád és Prishtina közötti tárgyalás első körét. Reméljük, hogy ez a tendencia lesz a jövőben is jellemző – összegezte Dowgielewicz, aki újságírói kérdésre, hogy Koszovó függetlenségének elismerése nélkül Szerbia az EU tagjává válhat-e, közölte, hogy Lengyelország elismerte Koszovó függetlenségét és a bilaterális vitákat párbeszéddel kell megoldani.

A NATO KOSZOVÓRÓL

A NATO-tagállamok külügyminisztereinek kétnapos, brüsszeli ülésén szerdán szintén téma volt Koszovó és Szerbia. Anders Fogh Rasmussen, a NATO főtitkára az ülés kezdete előtt kedvezőnek nevezte a megállapodást a határátkelőhelyek integrált ellenőrzéséről. Minden lépés hasznos, amely hozzájárul a régión belüli helyzet javításához, valamint az EU-hoz és a NATO-hoz fűződő kapcsolat jobbá tételéhez – véli Rasmussen, hozzátévén, hogy bár az útbarikádok lebontása megkezdődött, még sokat kell tenni Észak-Koszovóban a szabad mozgás biztosításáért.

Rasmussen szerint Szerbiának tagjelölté kellene válnia, mert abban az esetben fokozódna a biztonság a Nyugat-Balkánon. A döntés természetesen az unióé, nem szólhatok bele a dolgok kimenetelébe – fűzte hozzá a NATO főtitkára.

Elfogadták Vajdaság területfejlesztési tervét

sash — Thu, 08 Dec 2011 10:09:11 GMT

A 2020-ig terjedő időszakra vonatkozó vajdasági területfejlesztési terv megvitatásával indult a Tartományi Képviselőház szerdai ülése. A hatalmi koalíció képviselői világos utat megjelenítő, modern tervnek, az ellenzékiek pedig választási propagandaanyagnak nevezték a tervet, melynek tulajdonképpeni célja pontosítani, mire használják majd a természeti kincseket, mezőgazdasági területeket, hogyan kellene egyensúlyt teremteni a túlnépesedett városok és kiüresedett falvak között, miként lehet szorosabbra fűzni a tartomány kapcsolatait a környező államokkal...

– A dokumentum felismerhető, európai régióként kezeli Vajdaságot. Fejlett gazdasággal rendelkező, dinamikus régiót kíván teremteni, ahol szavatolt a szellemi, kulturális örökség megőrzése, a multietnikumú értékek, tradíciók tiszteletben tartása és a környezetvédelem is. Fontos, hogy megjelöli azokat a célirányokat, melyek nemcsak a következő tíz évre, hanem annál hosszabb időszakra is meg fogják határozni a tartomány útját – fogalmazott Dušanka D. Sremački tartományi területrendezési és környezetvédelmi titkár.

Kiemelte, Vajdaság 33 évet várt egy ilyen dokumentumra, az utolsó általános jellegű vajdasági területfejlesztési tervet ugyanis 1978-ban fogadták el. Az új terv, mint mondta, figyelembe veszi a történelmi, gazdasági, kulturális és regionális változásokat.

– A dokumentum általános célokat felölelő terv, ami azt jelenti, hogy konkrét projektumokat ugyan nem tartalmaz, de alapját fogja képezni minden jövőbeni vajdasági projektumnak – magyarázta újságírói kérdésre válaszolva a területrendezési titkár.

Az ellenzéki kritikák által meghatározott képviselőházi vitát követően a parlament elfogadta a tervet. Az ülésen, melynek televíziós közvetítéséhez először biztosították a jelbeszédes fordítást a siketnémák és halláskárosultak részére, döntés született a Zentai Gimnázium, a zentai Közgazdasági és Kereskedelmi Középiskola, az adai Műszaki Iskola, a topolyai Mezőgazdasági Iskola, a zentai Egészségügyi Középiskola és a magyarkanizsai Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpont alapítói jogainak részleges átruházásáról is a Magyar Nemzeti Tanácsra.

TARTOMÁNYI PÉNZÜGYEK

Napirendre került a 2011. évi költségvetés háromnegyed éves megvalósításának témája is. Ökrész Rozália tartományi pénzügyi titkárhelyettestől megtudtuk, hogy a 61,8 milliárd dináros évi költségvetési keretben a tervezett összegek a január–szeptemberi időszakban mintegy 63 százalékban valósultak meg, ugyanis 40 milliárd dinárt tesz ki a háromnegyed évi bevételek nagysága.

– A források részletesebb elemzésekor megállapítható, hogy a belgrádi kincstárból érkező szigorú rendeltetés szerinti átutalások – mint amilyen a tartomány területén az oktatásban dolgozók jövedelme, vagy az önkormányzatokat megillető összegek – a szinte ideális 75 százalékos mértékben megvalósultak. Számbelileg ez 25,2 milliárd dinárt jelent – ismertette a titkárhelyettes.

A köztársaság részéről átengedett két adóforrás – a jövedelmi és a vállalati nyereségi adókról van szó, amelyek szavatolják a tartományi jogkörök gyakorlását – 70 százaléka, azaz a 9,3 milliárdos tervhez viszonyítva 6,55 milliárd dinár folyt be.

– Az idei tartományi költségvetési év január-szeptemberi időszakára azonban rányomta bélyegét az a sajnálatos tény, hogy a köztársasági költségvetésből az alkotmánnyal összhangban megállapított 9 milliárdos átutalási kötelezettség szeptember végéig csak 11 százalékban realizálódott, vagyis csak egymilliárd lett átutalva nagyberuházásokra a belgrádi államkasszából.

SÉRTŐ BELGRÁDI MEGJEGYZÉSEK

Ökrész kifejtette, a 2006 novemberében meghozott alkotmány, vagyis a 2007-es költségvetési év óta, évről évre vita tárgyát képezi a köztársasági és a tartományi költségvetések elfogadása.

– Szinte minden évben megismétlődik az, hogy rettegve várjuk a belgrádi kormány törvényjavaslatát. És ami még sajnálatosabb, az voltaképp az egykori miniszter asszonytól és a jelenlegi miniszterelnök-pénzügyminisztertől is hallott sértő, arrogáns megjegyzés, mely szerint az alkotmány ugyan meghatározza, hogy Vajdaságot a mindenkori szerbiai költségvetés hét százaléka illeti meg, és hogy annak háromhetedének nagyberuházásokat kell jelentenie, viszont nincs lefektetve, hogy ezek az összegek honnan kerüljenek elő. Ismétlem, a miniszterelnök is kijelentette, hogy a tartományi költségvetés feltöltésének módja nincs lefektetve az alkotmányban. Ez enyhén szólva pimasz megjegyzés, hiszen köztudott, hogy a tartomány nem hozhat törvényeket, nem vezethet be újabb terheket, hiszen ez elsősorban törvényellenes, másodsorban pedig igazságtalan lenne a polgáraival szemben. Tehát sem jogi lehetőség, sem gazdasági logika nincs a kijelentésben. A tartomány finanszírozását szabályzó törvény meghozatala az egyedüli megoldás – magyarázta Ökrész Rozália.

Közölte, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági képviselői által beterjesztett, s a parlament által elfogadott módosítási indítványnak köszönhetően novemberben további kétmilliárdot törlesztett a köztársaság.

– Hogy megvalósul-e a kilencmilliárdos teljes összeg, erre pillanatnyilag kevesen tudnának válaszolni. Szerintem, ha nem is a teljes összeg, de a pénz legnagyobb része meg fog érkezni. Tény, hogy a köztársasági költségvetést a fizetésképtelenség veszélye folytonosan fenyegeti, azonban a költségvetés imént említett módosítása által vállalt kötelezettséget, úgy tűnik, mégis komolyan veszi a Pénzügyminisztérium – állapította meg a titkárhelyettes.

HAMAROSAN A JÖVŐ ÉVI BÜDZSÉRŐL

A költségvetési tervek megvalósításáról szóló jelentés vitáját megelőzően Jovica Đukić tartományi pénzügyi titkár a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban elmondta: annak tervezete december 12-én kerül a tartományi kormány elé, s elfogadását követően a képviselőház elé terjesztik a javaslatot, melyet így a december 21-i ülésen már meg is vitathatnak. E költségvetés reálisabb, s ennélfogva valamivel kisebb lesz majd az ideinél – közölte.

A köztársaságtól érkezett hárommilliárd dinárt az építőipari vállalatokkal szembeni tartozások mielőbbi törlesztésére költik – jelentette ki Đukić. Ezt a célt szolgálja annak a 2,3 milliárd dináros hitelnek a felvétele is, amelynek 40 százalékát a köztársaság, a fennmaradó részt pedig a tartomány és a helyi önkormányzatok törlesztik majd – tette hozzá.

Két medence, fitnesz, irodák...

sash — Thu, 08 Dec 2011 10:07:55 GMT

Oliver Dulić: Minden megkezdett építkezést a jövőben befejeznek – A szabadkai Harcosok sorakozója lakótelepen épülő fedett uszoda építéséhez 2,5 ezer tonna betont, 500 tonna acélt és 5000 négyzetméternyi csempét használnak fel.

A szabadkai Harcosok sorakozója lakótelepen épülő fedett uszoda épületében két medence épül majd, egy 33x25 méter nagyságú, amelyet elsősorban a vízilabdázók és az úszók használnak majd, és egy 8x12,5 méter nagyságú, amelyet viszont azok vehetnek majd igénybe, akik úszni tanulnak – tudtuk meg Branislav Ćopić építészmérnöktől, annak a tervezőirodának a tulajdonosától, aki a fedett uszodát tervezte, és aki egyben az építést felügyelő szerv vezetője is.

– Az épület 3683 négyzetméteren fekszik majd. Egy 250–260 férőhelyes lelátót terveztünk, konditermet, fitnesztermet és számos más tartalmat, mint például öltözőket, néhány irodát – magyarázta az építészmérnök. – A kiépítéshez 2,5 ezer tonna betont, 500 tonna acélt és 5000 négyzetméternyi csempét használunk fel – magyarázta a munkálatok hivatalos megnyitóján, amire szerdán került sor. Az építkezést már több mint két hete megkezdték. Az építkezésre ellátogatott Bojan Pajtić, a tartományi kormány elnöke és Oliver Dulić környezetvédelmi miniszter is.

–A tartományi kormány az elmúlt 5 évben több mint 6 milliárd dinárt ruházott be Szabadkán. Ezek a projektumok elsősorban a munkahelyteremtést vagy a gazdaság fejlesztését szolgálták. A jelenlegi építkezés közvetetten támogatja a gazdaságot azzal, hogy az építkezési szektort mozgatja, illetve gazdagítja a város kínálatát. A fedett uszoda kiépítésébe 535 millió dinárt ruháznak be, amelynek felét a tartományi, felét pedig a köztársasági költségvetésből különítik el – magyarázta Bojan Pajtić.*(MagzarSzó)

Oliver Dulić elmondta, a környezetvédelmi minisztérium már másfél éve megkezdte az építőipar támogatását.

– Az első ilyen építkezés, amelyet támogattunk az a sétaerdei medencekoplexum volt. Az akkori becslések azt mutatták, hogy 530 millió dinár kell, hogy azt az objektumot teljes egészében be lehessen fejezni. De később kiderült, valójában ez a pénz csak az épület befejezésére elég, a berendezésre már nem futná belőle. Én voltam az, aki kértem, hogy álljon el a város ettől a beruházástól, hiszen az államnak jelen pillanatban nincs ennyi pénze. Kértem, hogy egy racionálisabb megoldást találjon arra, hogy Szabadkán végre megépülhessen egy fedett uszoda – emelte ki Oliver Dulić. Hozzátette, minden olyan építkezés, amit a korábbi években megkezdtek, így a sétaerdei medence is, a jövőben felépül.

A Harcosok sorakozója lakótelepen most megkezdett uszoda az ígéretek szerint májusig elkészül. Slavko Parać, a városi képviselő-testület elnöke kiemelte, a munkálatokat az SMB Konzorcium végzi, amelyet az SMB-gradnja, az Expres-servis és a Jedinstvo vállalat alkot.

Minden negyedik szerbiai polgárnak van autója

sash — Thu, 08 Dec 2011 06:29:46 GMT

Szerbiában 230 autó jut 1000 lakosra, amivel az európai országok tekintetében a lista legvégén kullog. A szakemberek azonban bíznak abban, hogy a kragujevaci Fiat gyárban a termelés beindulása gyökeresen meg fogja változtatni a helyzetet.
Az EU országaiban 1000 lakosra átlagban 450 személygépkocsi jut, a sort Lichtenstein vezeti, majd követi Luxemburg, Izland és Olaszország. Nevezett országokban egy autóra kevesebb mint két ember jut, míg valamivel „rosszabb” helyzetben vannak a ciprusiak, a máltaiak és az osztrákok. A szerbiai statisztikai intézet adatai szerint nálunk egy autóra több, mint 4 személy jut, amivel a lista legalján vagyunk.
Miloš Petrović, a gékocsibehozatallal foglalkozó cégek tömörülésének elnöke azt mondja, a Fiat szerbiai jelenléte már elkezdte megújítani a gépkocsiparkot, de az államnak is serkentő intézkedéseket kellene foganatosítania.
„Csökkenteni kell a gépkocsihitelnél az önrészt, mert ez jelentős mértékben csökkentette az eladást, egyébként a Punto sokkal kelendőbb lenne. A Fiat nem egész két év alatt 20 ezer autót adott el, amivel máris csökkent a forgalomban lévő autók átlagéletkora. Sajnos, Szerbiában alig 30 ezer gépkocsit adnak el évente, ami a bejegyzett autóknak mindössze két százaléka, holott ennek legalább 10 százaléknak kellene lennie. Ha azt a 200 ezer gépkocsit, amit a Fiat itt gyárt majd Szerbiában, itt is értékesítenék, akkor jelentős mértékben csökkenthetnénk az útjainkon közlekedő autók átlagéletkorát”, mondja Petrović.
Slobodan Spasojević, a Čačak auto cég értékesítési igazgatója azt állítja, hogy a Szerbiával azonos lakosszámmal bíró országokban évente háromszor több autót helyeznek forgalomba, mint nálunk.
„A legalacsonyabbak nálunk a bérek Európában, s ebből adódik, hogy a gépkocsik száma sem nő évek óta. Az adatok azt mutatják, hogy a 7-8 milliós lélekszámmal rendelkező országokban minden évben 100 ezer autóval többet jegyeznek be, mint előző évben. Csehországban és Szlovákiában évente 150 ezerrel több autó van, mint az előző évben, Belgiumban, amelynek 10 millió lakosa van, ez meghaladja az évi 500 ezret. Nálunk ez a szám 30 ezer körül mozog”, mondja Spasojević és hozzáteszi, nyugaton egy négytagú családnak legalább két autója van.
A megoldásra az értékesítőknek több megoldási javaslata is van, az elsők között szerepelnek a kedvezőbb hitelfeltételek, a bejegyzések költségeinek és a különféle illetékek összegének csökkentése.
A gékocsibehozatallal foglalkozó cégek tömörülésében úgy látják, a megoldás a „régit újért” rendszer bevezetésében van. „Ez azt jelentené, hogy az ÁFÁ-t csak a régi és az új autó közötti különbségre fizettetnék meg. Ha valakinek van egy 3000 eurót érő autója és vesz egy 10 ezer euró értékűt, akkor az adót csak a 7000-re fizeti. Ez lehetne az legjobb megoldás”, vélik. (Press,VajdasćgMa)

Tadić: Igen nehéz két év áll előttünk

sash — Thu, 08 Dec 2011 06:26:03 GMT

Igen nehéz két év áll előttünk, jelentősebb növekedésre pedig csak 2013 végén és 2014 elején számíthatunk, jelentette ki Boris Tadić szerb köztársasági elnök. Fel kell készülnünk tehát a következő válsághullámra, jelentette ki elnökünk a városok és közigazgatási községek állandó értekezletének belgrádi közgyűlésén, hozzáfűzve, hogy hazánk is, mint más országok sem tudja négy, vagy ennél magasabb növekedési index nélkül növelni a polgárok életszínvonalát.

Ćirić: Gazdasági szempontból Szerbia rászolgál a tagjelöltségre

sash — Thu, 08 Dec 2011 06:25:04 GMT

Gazdasági szempontból Szerbia bizonyosan rászolgált az uniós tagjelölti státusz elnyerésére, jelentette ki Berlinben Nebojša Ćirić. Hazánk gazdasági minisztere a német – szerb gazdasági fórum befejezését követően elmondta, hogy azon több mint 170 gazdálkodó vett részt, ami megítélése szerint, a német befektetők azon világos üzenetét hordozza, hogy – gazdaságilag – Szerbia kiérdemelte a tagjelöltséget. Elmondása szerint a fórum résztvevőinek alkalmuk volt a szerbiai befektetésekre vonatkozó kedvező tapasztalatok meghallgatására. Hazánkban jelenleg mintegy 400 német cég működik, amely összesen 20 000 személyt foglalkoztat.

Đelić: 140 millió euró a kis- és közepes vállalatoknak

sash — Thu, 08 Dec 2011 06:24:35 GMT

Az Európai Bizottság, valamint az európai bankok 140 millió eurót folyósítanak a Nyugat-Balkán országai kis- és közepes cégeinek, erősítette meg Božidar Đelić. A szerb kormány alelnöke Luxemburgban, a nyugat-balkáni befektetések keretét meghatározó bizottság ülésének szünetében elmondta továbbá, hogy a mai bejelentés azon hároméves erőfeszítések eredménye, hogy az értékeket teremtő személyek ne hagyják el az országot. Đelić alelnök elmondta továbbá, hogy a fenti cégek finanszírozásában az Európai Bizottság, az Európai Beruházási Bank, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank fog részt venni, az eszközöket pedig három alapba fogják osztani: az innovációsba, a fejlesztésibe és a szavatosságiba. Az alapokhoz a kis- és közepes cégek folyamodhatnak, amelyek a gazdasági válság miatt általában nehezen jutnak kölcsönhöz. Hubert Cottogni, az Európai Beruházási Bank regionális üzleti fejlesztési szektorának vezetője, azt hangsúlyozta, hogy a jelenlegi platform kulcsfontosságú, és ez ideig a legnagyobb, innováció bátorításra és befektető-bevonzásra irányuló projektum.

Jövő hét keddjén kézbesítik ünnepélyesen a Kosztolányi Dezső Diáksegélyező Egyesület idei ösztöndíjait

sash — Wed, 07 Dec 2011 17:52:54 GMT

Mint azt Kovács Károly elnöktől megtudtuk, ebben az évben szigorúbb elbírálásban voltak a pályázók, a megcsappant anyagi eszközök miatt. A 799 pályázó közül csak 353–at fogadtak el, és ezek közül 99 diákot részesítettek egyszeri: 6–, 8– illetve 10 ezer dináros támogatásban. Továbbá 149 elsős középiskolásnak tanszercsomagot ajándékoznak. A KODDE ünnepsége kedden 18 órakor kezdődik a Városháza Dísztermében.