|
Nyitólap » 2011 » Október » 4 » Belgrád megmagyarázná, hogy miért nem szól az új törvény a kollektív bűnösségről
10:08 PM Belgrád megmagyarázná, hogy miért nem szól az új törvény a kollektív bűnösségről |
Belgrád folytatni kívánja a dialógust Budapesttel és főleg a Szerbiában
élő magyar kisebbséggel, s meg szeretné magyarázni, hogy "nincs
kollektív bűnösség", de azok akik a megszálló erők tagjai voltak,
legyenek szerbek, vagy más nemzetiségűek, nem jogosultak vagyon
visszajuttatására és kárpótlásra - jelentette ki Božidar Đelić, a szerb
kormány alelnöke hétfőn Belgrádban
Đelić elutasította a Magyarország részéről megfogalmazott bírálatokat,
amelyek szerint a második világháború után az egykori Jugoszláviában
kisajátított vagyon visszaadásáról, illetve annak pótlásáról szóló szerb
törvény él a kollektív bűnösség elvével. Đelić annak a reményének adott
hangot, hogy a Magyarországgal és a Szerbiában élő magyar kisebbséggel
folytatandó további dialógus során ezt a "félreértést" tisztázzák.
Magas rangú magyar tisztségviselők az elmúlt napokban több alkalommal is
bírálták Belgrádot a törvény elfogadása miatt. A Tanjug idézte Semjén
Zsolt magyar miniszterelnök-helyettesnek Szabadkán elhangzott szavait,
amelyek szerint "mindent megteszünk Szerbiáért az unió felé vezető úton,
de úgy véljük, hogy egy olyan ország amely valakiket kollektíve
megfoszt jogaitól, nem lehet még tagjelölt sem".
Đelić kijelentette: Magyarország valóban kifejezte elégedetlenségét a
restitúciós törvénnyel kapcsolatban, de neki "Martonyi János, a magyar
diplomácia vezetője azt mondta, hogy ez bilaterális kérdés, és nem kell
európai kérdéssé válnia".
Đelić szerint Belgrád arra törekedett, hogy a törvény elfogadása a
történelmi megbékélés kiegészítő elemévé váljon. A vajdasági magyar
kisebbség követelésére módosító javaslatot terjesztettek be, amely
pótlólagos magyarázatot adott volna arra, hogy "senki sem lehet
kollektív bűnösség tárgya".
"A módosító javaslat azonban nem ment át a parlamenti szavazáson, ezért
visszavontuk. Az elfogadott szöveg semmi olyanról nem szól, amely bármi
módon társadalmunk valamely csoportja ellen irányulna" - mondta Đelić,
majd hozzáfűzte: "Ha valaki a megszálló erők tagja volt, az nem jelenti
azt, hogy az egész nép az volt - ez csak azt jelenti, hogy Szerbia nem
felejti el, ki harcolt a fasizmus ellen".
Ami a törvényt illeti - mondta -, a parlamenti vita után világossá vált,
hogy "nincs meg a többség a törvény ilyen értelmű megváltóztatásához,
legalábbis a parlament jelenlegi összetételében".
A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) kezdeményezésére a szerb kormány
eredetileg elfogadta a VMSZ módosító javaslatát, de később visszavonta
azt, így a vagyon visszaadására és a kárpótlásra nem csak a megszálló
erők külföldi állampolgárai, hanem senki sem jogosult azok közül, akik a
második világháború idején, akár kényszer hatására is, de eleget tettek
a mozgósítási parancsnak. A megszorítás értelemszerűen kiterjedne a
leszármazottakra is.
(VajdaságMa/MTI)
|
Kategória: Hírek |
Megtekintések száma: 239 |
Hozzáadta: sash
|
|
|