|
Nyitólap » 2011 » Szeptember » 28 » Népszámlálás: 20.000-50.000 dinár pénzbírság a választ megtagadóknak
10:07 PM Népszámlálás: 20.000-50.000 dinár pénzbírság a választ megtagadóknak |
A polgárok kötelessége, hogy pontos adatokkal szolgáljanak a
népszámlálási biztosoknak, s a kérdőív minden kérdésére pontos és teljes
válaszokat adjanak.
A személyi igazolványban szereplő címnek nem kell okvetlenül azonosnak
lennie azzal a lakcímmel, ahol az adott személy háztartása többi
tagjával él.
A kérdezőbiztosoknak tájékoztatniuk kell a polgárokat arról, hogy az általuk összegyűjtött információkat bizalmasan kezelik.
Három nappal a szerbiai népszámlálás megkezdése előtt mindenféle
élethelyzet elképzelhető, még az is, hogy a polgár nem engedi be
lakásába a kérdezőbiztost.
„Amennyiben a kérdezőbiztosnak, amellett is, hogy tájékoztatta a
háziakat jövetele céljáról, s felmutatja biztosi igazolványát és
felhatalmazását, nem engedik meg, hogy betegye a lábát az adott lakásba,
a kérdezőbiztos a lakás előtt is kitöltheti az űrlapot”, mondta Snežana
Lakčević, a Köztársasági Statisztikai Hivatal népszámlálási
osztályvezetője.
Amennyiben a megkérdezett személy megtagadja az adatszolgáltatást, a
kérdezőbiztosnak erről tájékoztatnia kell a népszámlálási bizottságot. A
népszámlálásról szóló törvény értelmében 20 ezertől 50 ezer dinárig
terjedő pénzbüntetéssel sújtható az a személy, aki megtagadja a
kérdőíveken szereplő kérdésekre a választ, illetve nem ad pontos
adatokat.
Arra a kérdésre, hogyan fogják megoldani a „tartózkodási hely” kérdését
abban az esetben, amennyiben valaki egyik lakhelyre van bejelentve, de
egy másikon él, Snežana Lakčević azt válaszolta, hogy az összeírást
azon a címen végzik, „ahol az illető személy életvitelszerűen él a
családjával vagy egyedül”, attól függetlenül, hogy azon a címen van-e a
bejelentette lakhelye, vagy sem.
„Ez azért van, hogy ’statisztikai képet’ nyerhessünk a lakhatási
feltételekről, amelyek között az adott személy él”, magyarázta a
szakember.
Arra a kérdésre, hogy tesznek-e fel konkrét kérdéseket például a
polgárok bevételeivel, személyi jövedelmével kapcsolatban, netalán ehhez
valamilyen dokumentumot is fel kell mutatni, Lakčević azt válaszolta, a
kérdőíveken nem szerepel olyan kérdés, amely a jövedelem magasságára
vonatkozik, de olyan igen, amely az elmúlt egy év megélhetési
költségeire vonatkozik.
„E kérdés alapján azzal kapcsolatban jutunk adatokhoz, hogy a
megkérdezett személy miből élt az elmúlt egy évben: fizetésből,
nyugdíjból, vagyon utáni bevételből, szociális juttatásokból, tanulói
vagy hallgatói ösztöndíjból, munkanélküli segélyből, de az eltartott
személyekkel kapcsolatos adatok is kiderülnek. Tehát csak a bevétel
forrását kell megnevezni, az összegét semmiképpen sem”, húzta alá a
szakember.
Szavai szerint a polgárok nem kötelesek nyilatkozni nemzeti
hovatartozásukról, vallási felekezetükről (amellyel kapcsolatban magán a
kérdőíven is szerepel útmutatás), anyanyelvükről, valamint azzal a
kérdéssel kapcsolatban, amely arra keresi a választ, hogy a megkérdezett
személynek vannak-e problémái mindennapi tevékenysége ellátásakor a
látásával, hallásával, járásával, emlékezőképességével,
koncentrációjával, önállóan képes-e felöltözni, táplálkozni,
tisztálkodni, kommunikálni...
(VajdaságMa/Politika)
|
Kategória: Hírek |
Megtekintések száma: 272 |
Hozzáadta: sash
|
|
|