Uniós közvetítés mellett tavasszal kezdődtek Brüsszelben a szerb-koszovói tárgyalások. Újabb fordulót terveztek kedden, de azt a feszültség kiéleződése nyomán elhalasztották, majd a szerb-koszovói határtérségből érkező hírek miatt szerdán sem ültek le egymással a tárgyaló küldöttségek.

Kedden többen megsérültek azokban az összetűzésekben, amelyek a zömmel szerbek lakta Észak-Koszovó és Szerbia határán történtek helyi szerbek és a nemzetközi rendfenntartó erők között.

A szerbek amiatt tiltakoznak, hogy Koszovó - a nemzetközi rendfenntartók fedezete mellett - ki akarja terjeszteni saját vámhatóságának ténykedését a szerb-koszovói határátkelőkre.

A korábbi tárgyalási fordulókon szerény eredmények születtek a felek közt a viszony normalizálásáról. Elsősorban olyan témákban tűzték ki célul az előrelépést, amelyek az emberek mindennapi életének a megkönnyítését célozzák - így például telekkönyvi nyilvántartásokhoz való hozzáférésről és elismeréséről szólnak -, és nem igénylik az alapvető politikai nézeteltérések áthidalását.

Szerbia nem ismeri el, hogy albán többségű volt tartománya - ahol évekkel korábban véres háború dúlt a szerbek és az albánok között, majd a szerbek katonai cselekményeinek nemzetközi katonai beavatkozás vetett véget - 2008 februárjában kikiáltotta függetlenségét.

Megsebesítettek három albánt Kosovska Mitrovicában

A sértettek egy közel negyven fős, etnikailag vegyes összetételű csoport részeként a várost kettészelő Ibar folyó medrének megtisztításán dolgoztak, amikor az incidens történt.

A rendőrség egy személyt gyanúsít a támadással, s intenzíven keresi - közölte Besim Hoti rendőrségi szóvivő. A tisztítási munkálatokat az Egyesült Államok nemzetközi fejlesztési ügynöksége (USAID) finanszírozza, a projektben a helyi albánok mellett roma, bosnyák és szerb nemzetiségűek is régóta részt vettek, s eddig nem érte őket támadás.

A pristinai amerikai nagykövetség máris elítélte az incidenst.
Koszovó szerb többségű északi részén kedden kiéleződött a feszültség, miután a NATO vezette nemzetközi békeerő (KFOR) és az EU helyi igazságügyi és rendőrségi missziója (EULEX) megkezdte a koszovói-szerb határon fekvő Jarinje átkelő előtti, szerbek által emelt úttorlaszok eltávolítását.

A felek közötti összetűzésben négy KFOR-katona és hat szerb megsebesült. A szerbek e torlaszokkal tiltakoztak az ellen, hogy az albán vezetésű pristinai kormány a KFOR segítségével koszovói vámosokat és rendőröket vezényelt a jarinjei és a brnjaki átkelőhöz.