Újabb tárgyalási fordulót kezdett szerdán Brüsszelben Szerbia és Koszovó, bő egy héttel az előtt, hogy az uniós országok csúcstalálkozóján döntenének arról, megkaphatja-e Szerbia az EU-tagjelölti jogállást.

Az EU legfőbb javaslattevő-végrehajtó intézménye októberben azt indítványozta, hogy adják meg a szerbeknek a tagjelölti státust, de Belgrádnak erőfeszítéseket kell tennie Koszovóhoz fűződő viszonyának normalizálása érdekében. Ahhoz, hogy az unió meg is kezdje a szerbekkel a tényleges csatlakozási tárgyalásokat, az Európai Bizottság szerint lényeges haladást kellene elérni a szerb-koszovói kapcsolatokban.

A bizottsági javaslatról az EU-országok állam-, illetve kormányfői a december 9-i brüsszeli találkozón foglalnak majd állást a tervek szerint, és válaszuk nagyban függ attól, mire jut egymással a két főtárgyaló, a szerb Borko Stefanovic és a koszovói Edita Tahiri, miután az eddigi megbeszéléseken csak nagyon szerény részeredményeket sikerült elérni - például megállapodtak a diplomák kölcsönös elismerésében.

A legsúlyosabb megoldatlan kérdés jelenleg a határigazgatás ügye. Szerbia nem ismeri el a tőle 2008-ban elszakadt, albán többségű Koszovó állami önállóságát, így a Szerbiát és Koszovót elválasztó vonalat sem hajlandó államhatárnak tekinteni.

A határátkelők Belgrád szemében pusztán "közigazgatási átkelők", és a szerbek elutasítják, hogy a nemzetközi egyenruhások mellett koszovói vámosok és határőrök teljesítsenek szolgálatot ezeknél az átkelőknél. Az észak-koszovói szerb lakosok ellehetetlenítik a forgalmat a határtérségben, és rendre összecsapnak a nemzetközi erők azon katonáival, akik el akarják távolítani az útakadályokat. Az utóbbi időben napirenden vannak a térségben az incidensek, így a tárgyalások uniós közvetítéssel történt szerdai felújítása már önmagában is eredmény.

Az EU úgynevezett "integrált" - vagyis közös - határigazgatási rendszer elfogadására szeretné rávenni a feleket.