Milyen helyzetben van ma a Szabadkai Rádió magyar szerkesztősége?

– Hogy mi a helyzet a Szabadkai Rádióban, én sem tudnám megmondani. Helyzetünk továbbra is bizonytalan, amit bonyolíthat egy rendelkezés is, aminek meglétéről nem hivatalosan értesültünk a napokban. Eszerint az önkormányzatok a következő évtől nem támogathatják a tájékoztatási eszközöket, s azok csak pályázat útján kaphatnak anyagi segítséget. Ha megszűnik a Szabadkai Rádiónak ez a biztos forrása, vagyis az önkormányzati támogatás, akkor el sem tudom képzelni mi következhet be. Az idén is pályáztunk egy köztársasági pályázaton, hangjátékokat szeretnénk ugyanis készíteni, de elvetették az ötletünket. Gyakorlatilag mindig így jártunk: vagy nem fogadták el a pályázatainkat, vagy olyan kicsi, jelképes összegeket adtak az elmúlt három-négy évben, amiből műsorokat sem lehet készíteni, nem hogy egy rádiót fenntartani. Tehát ez még bonyolultabbá teheti a rádió helyzetét. Az elmúlt néhány évben mindig csak tűzoltásszerű akciók történtek. Úgy gondolom, hogy távlatokban kell megoldani a problémáinkat. Választások előtt állunk, nem lenne szabad kihasználni választási propaganda céljaira a rádió rossz helyzetét, ez méltatlan lenne a 43 éves intézményhez. Viszont le kellene ülnie mindhárom félnek: magyaroknak, horvátoknak, szerbeknek, illetve ezen nemzetiségek pártjainak és eldönteni, hogy a rádióra szükség van-e, és ha igen, milyen formában, majd utána megoldást találni a kérdésre. Öt éve vagyunk bizonytalan helyzetben. Éppen ma gondoltam arra, amikor Barácius Zoltán halálhíréről értesültem, hogy mennyi mindennel adósak maradunk, hiszen itt, ebben a rádióban működött már kabarétársulat és kellett volna fiatalítani. De ez nem történt meg, mert nem gondoltak ránk, nem volt pénz. Elmennek az öregek, és ez a műfaj is kihal, pedig gondolhattunk volna az utánpótlásra. Nem volt rá lehetőség, mert az elmúlt öt évünk másról sem szólt, csak arról, hogy túléljük a mát, a hetet, az évet.

Annak tudatában, hogy bekövetkezhet a támogatás megvonása, mit várnak a várostól, hiszen alapítója a rádiónak?

– Azt várjuk, hogy a rádió működését legalább ebben a formában biztosítsa, annak ellenére, hogy olyan a gazdasági helyzet amilyen. Továbbá más forrásokra is szükségünk lenne, amelyeknek köszönhetően biztosítani tudjuk a megfelelő tájékoztatást, és színesíteni tudjuk a műsorkínálatunkat.

A Magyar Nemzeti Tanácsnak és a Szülőföld Alapnak köszönhetően az idén tíz tiszteletdíjas munkatársat is tudnak foglalkoztatni. Milyen egyéb kapacitásokkal rendelkeznek?

– Kilenc munkatársunk van Szabadkán, egy Magyarkanizsán és egy Zentán. Legalább húsz emberre lenne szükség, hogy megfelelő színvonalon el tudjuk végezni azt a munkát, amit most fele ennyien csinálunk nap mint nap. Ha a munkakörülményekről beszélünk, akkor el kell mondanom, hogy teljes felújításra szorulnának a szerkesztőség számítógépei. Nincsenek megfelelő vágóprogramjaink, hat munkatársunk a saját laptopját hozza magával minden nap a szerkesztőségbe és azon dolgozik.

Megtalálták-e magukat a Vajdasági Magyar Médiastratégiában?

– A médiastratégia legfontosabb eleme számunkra az, hogy a rádiók hálózatszerűen működnek majd. Ez még mindig kevés, mert tulajdonképpen a részletekben lesz a lényeg. A tanácsos asszony azt mondta, hogy elkészülnek majd a részstratégiák, és elsősorban a tervek megvalósításának finanszírozása a fontos. Területi és regionális stratégiák is készülnek, itt pedig el kell helyezni a Szabadkai Rádiót az észak-bácskai médiatérben. Meg kell határozni, hogy mi lesz a feladata. Azt várom ettől a médiastratégiától, hogy a következő öt évben felfejleszti a Szabadkai Rádiót egy olyan szintre, hogy amikor bekövetkezik a digitalizáció – öt-tíz év múlva, akkor tartományi szinten is tudjunk minőséges műsort sugározni. Gondolok itt a műszaki minőség mellett a műsorok színvonalára is.

A szakma számára szervezett közvitán kiemelte a Pannon Rádió és a Szabadkai Rádió közötti viszony rendezésének fontosságát, de azt is, hogy a Szabadkai Rádió elsorvasztása volt a cél a másik rádió létrehozásakor. Ezek szerint optimizmussal tekint a jövőbe?

– Hálózatban szerveződik majd meg a jövőben a rádiós tájékoztatás. Jelenleg két olyan rádió van Vajdaságban, amely közszolgálati szerepet tölt be. A médiastratégiától azt is várom majd, hogy amikor kiderül, hogy kinek mi lesz a szerepe, nem kell majd az elsorvasztástól tartani, és akkor a szerkesztőségek között is megszűnhetnek a feszültségek, majd létrejöhet az együttműködés. Ha hálózatban gondolkodunk, akkor az nem működhet úgy, hogy az egyik szerkesztőség nincs beszélőviszonyban a másikkal.

Felfiatalodott a szerkesztőség, minden bizonnyal sok új ötlettel állnak elő. Milyen terveik vannak?

– A fiataloknak nagyon sok új ötlete van. Amióta nincs esti műsorunk, gyakorlatilag már annyira tele van a műsorséma, hogy úgy tudunk újat hozni, ha valamit kidobunk. Az ifjúsági műsorosok voltak a Magyar Rádióban Budapesten, és ők is kedvet kaptak a gyermekhangjátékok készítéséhez, de felnőtt hangjátékokból is szeretnénk legalább tízet készíteni. Jó lenne megoldani, hogy a rádiókabaré valamilyen formában tovább működjön. Jó lenne honismereti, néprajzi műsorokat is készíteni. De ez mind pénzfüggő.

A realitás mezején maradva, hogyan látja a Szabadkai Rádió jövőjét? Mi lesz öt év múlva?

– Én már öt éve csak reménykedem, bízom, és egyre kevésbé vagyok bizakodó. Jó lenne, ha valóban komolyan gondolnák, amit mondanak. Igaz, hogy most választások jönnek, ígéretek vannak, aztán ez általában elmúlik, és se pénz se posztó.