Kialakulóban a frontok a tavaszi választásra készülő Szerbiában. Egyik
oldalon a határozott európai felzárkózást sürgetők, a másikon a
Koszovóhoz ragaszkodók sorakoztak fel.
Szerbiát Európába, Európát Szerbiába, ha Koszovó a múlt, az Európai Unió
a jövő – olvasható a szerb kormánypárt és egy ellenzéki tömörülés közös
kiáltványában, amelyet húsz ismert belgrádi értelmiségi, író, költő,
színészek, rendezők írtak alá. A dokumentum a szerb állam hivatalos
Koszovó-politikájának gyökeres megváltoztatását követeli, továbbá azt,
hogy Belgrád tegyen az eddigieknél jóval határozottabb lépéseket az
európai felzárkózás útján.
A Čedomir Jovanović nevével fémjelzett ellenzéki Liberális Demokrata
Párt, valamint a korábbi szerb külügyminiszter, Vuk Drašković által
vezetett – a jelenlegi kormánykoalícióhoz tartozó – Szerb Megújhodási
Mozgalom (SPO) arra szólította fel Boris Tadić államfőt, Pál pátriárka szerb
ortodox egyházfőt, továbbá a szerbiai tudományos és művészeti akadémia
elnökét és a belgrádi egyetem rektorát, hogy írják alá a Fordulat névre
keresztelt dokumentumot.
Boris Tadić elvetette az ötletet, mondván, hogy nem álláspontja nem
egyezik a kiáltványban meghatározott politikával. Államfőként, mint
mondta, nem írhat alá egy olyan dokumentumot, amely szembe megy a
legitim szerb nemzeti és állami érdekekkel. Tadić magyarázata szerint,
ha elfogadnák a Priština és Belgrád közötti korábbi béketárgyalásokat
vezető Martti Ahtisaari rendezési tervét, abban az esetben a szerb nép a
következő három évtized alatt eltűnne Koszovó területéről.
Az államfő, aki a vezető belgrádi kormányerőnek, a Demokrata Pártnak az
elnöke is egyben, hozzátette, hogy csak olyan célkitűzést tart
elfogadhatónak, amely biztosítja Szerbia európai jövőjét és gazdasági
fejlődését, ugyanakkor szavatolja az ország legitim érdekeinek a
megvalósulását, amelyekről Szerbia nem mondhat le.
|
