Siflis Zoltán, az MNT kulturális bizottságának elnöke szerint a 2012–2018-es időszakra vonatkozó kulturális stratégiával mérföldkőhöz értünk a vajdasági magyar kultúra életében. Az alapos, mindenre kiterjedő dokumentumban sikerült definiálni és vizionálni kulturális életünk minden szegmensét – hangsúlyozta Siflis, mondván, hogy az összeállított anyag összetettsége, alapossága párját ritkítja.

– A dokumentum biztos pontot nyújt a vajdasági magyar kultúra résztvevői számára, támogatja az alkotást és az értékteremtést. A kulturális élet résztvevőinek számára hivatkozási és számonkérési alap lehet a kultúrpolitikát irányítók felé. A dokumentumban megtalálhatóak az innováció elemei, ami biztosíték arra, hogy a vajdasági magyar kortárs művészet megőrizheti és elmélyítheti az elmúlt évtizedekben kivívott helyét. Egyetlen, még az anyaországi magyar közösség sem büszkélkedhet ehhez hasonló dokumentummal – részletezte a stratégia beterjesztésekor Siflis.

A folytatásban Barlai Jenő szociológus, a stratégia egyik írója, a dokumentum összeállításának céljából elvégzett helyzetfelmérést taglalta részletekbe menően, majd Vanger László kommunikációs szakértő a Kulturális Kalauz – amelyet a vajdasági Pesti Estnek nevezett – internetes kiadványáról számolt be.

A bemutatókat követően Lovas Ildikó, az MNT kulturális kérdésekkel megbízott tanácsosa megköszönte a szerzők munkáját. A stratégia írásakor első helyen a szakmaiság állt – szögezte le Lovas.

– A kulturális stratégiát illetően semmiféle előmunka nem történt. Ezért az idei év tevékenységének fókuszában ez a dokumentum állt. A stratégia egyik alapelve, hogy a vajdasági magyar kultúra az egyetemes magyar kultúra része, emellett a szerbiaiéi is. Ezért a szerb állam feladata is, hogy támogassa azt. A vajdasági magyar polgároknak erre joguk van, a szerb állam részéről pedig nem kegy a támogatás megadása, hanem feladat – fogalmazott Lovas.

A folytatásban az ellenzék képviselői közül egyedül Rácz Szabó László fejtette ki véleményét a stratégiáról. Rácz Szabó elismerte a dokumentum szakmaiságának tényét, és azt a rengeteg munkát, ami az összeállítása mögött áll. Kifogásként csak azt említette meg, hogy a stratégiához a kilenc évvel ezelőtti népszámlálás adatait használták fel, ezek pedig szerinte mára jócskán másképpen alakulnak. Rácz Szabó szerint tanácsos lett volna megvárni a stratégia véglegesítésével a lakosság nemzeti összetételére vonatkozó aktuális mutatókat, mert úgy a valós állapotokra építhették volna a dokumentumot. Így hamissá válik a stratégia – véli Rácz Szabó.

Korhecz a magyar kultúra ünnepének nevezte az ülés napját, mondván a továbbiakban, hogy szíve örömmel és büszkeséggel telítődik.

– Büszke vagyok, mert a vajdasági magyar közösség tagja vagyok. Egy olyan közösségé, amely 1100 éves történelme során, de az utóbbi kilencven évben különösen, sokszor kelt fel meggyaláztatás, eltiprás után. Közösségünknek volt ereje megmaradni és újat teremteni. Olyan teljesítményre is képes volt, amire azok sem, akik nem élték át a megaláztatást. Most is valami olyasmit tettünk, ami párját ritkítja. Megalkottunk egy olyan szakmai alapokra épített stratégiát, amire mások sem a térségben, sem a saját hasonló sorsban lévő magyar kisebbségi közösségük vonatkozásában nem voltak képesek. Ezek azok a pillanatok, amelyek megerősíthetnek bennünket magyarságunkban. Büszke vagyok, mert ennek a magyar közösségnek olyan kiemelkedő kulturális szakemberei vannak, akik megalkották ezt a páratlan dokumentumot. Azért is büszke vagyok, mert legközelebbi munkatársaim között olyan embereket tisztelhetek, akik egy ilyen párját ritkító projektumot képesek voltak koordinálni és megvalósítani. Itt elsősorban Lovas Ildikóra gondolok – összegezte Korhecz.

Az MNT tagjai végül egyhangúlag fogadták el a kulturális stratégiát. A továbbiakban a stratégia végrehajtásához kapcsolódó három záradékjavaslat került napirendre, ezek a következők: a 2012–2018-as időszakra elfogadott Vajdasági magyar kulturális stratégia Közigazgatási Hivatal által való végrehajtásáról, a kulturális stratégia Közigazgatási Hivatal általi végrehajtásra vonatkozó költségvetési eszközök tervezéséről és a kulturális stratégiai Közigazgatási Hivatal általi végrehajtására vonatkozó éves beszámolókról szóló záradékjavaslatok.

NEHÉZ SZÜLÉS

A 2011–2016-os időszakra vonatkozó médiafejlesztési stratégiát első körben dr. Hódi Sándor, az MNT tájékoztatási bizottságának elnöke terjesztette be. Hódi egy túlhordott csecsemőhöz hasonlította a stratégiát. Ugyanakkor, akár koraszülött, akár túlhordott egy csecsemő, az a legfontosabb, hogy életképes legyen, fűzte hozzá, mondván, hogy a stratégia hatékonysága nagy mértékben függ majd attól is, hogy a közösség hogyan „neveli” ezt a csecsemőt.

– Felültünk annak a tévhitnek, hogy van olyan stratégiai dokumentum, amit mindenki jónak tart. Ez lehetetlen. A végeredménye egyeseknek biztosan tetszik, másoknak viszont nem. Az nem létezik, hogy valami mindenkinek megfeleljen. És az így van rendjén, ettől nem kell félni. Akkor jó valami, ha több oldalról is megközelítik. Ezért fogadtam örömmel a kritikákat. A médiastratégia célja hozzájárulni sajtóorgánumaink értékteremtő magatartásához, a vajdasági magyarság érdekképviseletéhez. Fel kell vállalni a közösség érdekképviseletét, csak azáltal lesz olvasott a nyomtatott sajtó, lesz nézett a televízió és hallgatott a rádió – összegezte Hódi.

A folytatásban Simon Erzsébet Zita, az MNT tájékoztatási tanácsosa mutatta be részletesen az MNT tagjainak a stratégiát. Leszögezte, hogy a dokumentum nem végleges, és nem is lehet az, tekintettel a változó világra. Ezért a dokumentumnak a jövőben mindig alkalmazkodnia kell az aktuális körülményekhez – tette hozzá Simon.

Az ellenzék ennél a napirendi pontnál sokkal inkább aktivizálta magát, mint a kulturális stratégiát illetően. Rácz Szabó arra próbált rámutatni, hogy a sajtó milyen veszélyes és hatékony politikai fegyver lehet, ezért próbálja meg szerinte mindenki az uralma alá vonni azt. Ezért is állt elő az a helyzet, hogy a vajdasági magyarság a legújabb felmérések szerint egyre ritkábban tájékozódik a vajdasági magyar médiából: érzik, hogy bizonyos politikai tényezők rátenyereltek. A médiafejlesztési stratégiának arról kellene szólnia, hogy visszaadja a szakma becsületét, az elvszerűséget és az igazságot – emelte ki Rácz Szabó, majd a következőket tette hozzá: „Vissza kell adni a sajtó szabadságát. Mivel az MNT politikai szervezetként működik, ezért a hozzá tartozó médiumok nem lehetnek szabadok.”

Hadzsy János meglátása szerint a stratégia egy nagyon fontos részletet nem tartalmaz: azt, hogy az MNT hogyan képzeli el a megvalósításhoz szükséges pénz előteremtését. Egy 24 órában sugárzó rádió és tévéadó finanszírozásához rengeteg pénzre van szükség – emelte ki Hadzsy, hangsúlyozván a továbbiakban, hogy médiafejlesztési stratégiára valóban szükség van, csak nem ebben a jelenlegi formában, mivel így megvalósíthatatlanok a célkitűzések.

László Bálint egyetértett Hódi megállapításával, hogy egyetlen stratégiai dokumentum sem lehet tökéletes, ugyanakkor szerinte túlságosan nagy hibák sem csúszhatnak a dokumentumba. László szerint szükség lenne egy ellenőrző, figyelmeztető intézményrendszerre, hogy felügyelje a médiumok szabályszerű működését. László úgy érzi, hogy fontos lenne figyelembe venni a sajtótermékek „fogyasztóinak” a véleményét. Az MRM elnöke nem tartja elfogadható megoldásnak, hogy a stratégia értelmében a vajdasági magyar pártoknak súlyuknak és tevékenységüknek megfelelően kell szerepelniük a sajtóban.

– Ha valóban végrehajtják ezt a rendelkezést, akkor bebetonozzák a jelenlegi politikai erőviszonyokat – fogalmazott László.

Dr. Csengeri Attila hasonló észrevételeknek adott hangot, és úgy véli, hogy az MNT-nek egy centralizált, politikailag irányítható médiahálózat kiépítése a célja. – A stratégiából egy valós célt látok kiviláglani: a vezető párt maga alá kívánja gyűrni a médiumokat – mondta.

Domány Dudás Diana, a Magyar Összefogás képviselője heves felszólalásában megállapította, hogy az ellenzék nem is a médiafejlesztési stratégiáról beszélt, hanem kihasználták az alkalmat, hogy élő adásban szerepelhetnek a televízióban.

– Azt hittem, hogy mindenkinek ugyanazok a céljai: a magyarság érdekképviselete. Úgy tűnik azonban, hogy mások csupán saját érdekeiket tartják szem előtt. Szó sincsen centralizációról, vagy politikai elnyomásról. Ez a stratégia megmaradásunk kulcsa. Félre kell tenni a politikai különbözőségeket, a vajdasági magyar olvasóknak, hallgatóknak és nézőknek kell első helyen állniuk. Itt nincsen helye az ellenzéki felállásnak, a célnak egynek kell lennie – fejtette ki véleményét Domány Dudás.

Ezekre a megállapításokra az ellenzék válasza sem maradt el, Borsos Csilla, az MNT alelnöke ugyanis felszólalásában kijelentette, hogy a tanács havi egy ülésén mindenkinek jogában áll elmondania véleményét.

Zsoldos Ferenc felszólalásában a szórvány helyzetéről beszélt, vagyis kifejtette, hogy a szórványt mindenféleképpen be kell emelni a vajdasági magyarság médiaterébe.

Végezetül ismét Korhecz szólalt fel, aki többek között arra mutatott rá, hogy az ellenzék érvelése során egyetlen olyan megállapítás sem hangzott el, amely vitatta volna a megfogalmazott célkitűzéseket. A médiafejlesztési stratégia nehéz szülés útján jött világra, de ahogy a vajdasági magyar gyermekek esetében is az a legfontosabb, hogy minél több magyar baba jöjjön világra, így ebben a történetben is az a leglényegesebb, hogy végre megszületett a stratégia – véli Korhecz. Az MNT elnöke megállapította, hogy a közösségünk médiafogyasztására vonatkozó legújabb felmérés eredményei biztosan fájdalmasak a szakma számára.

– A felmérésből kiderült, hogy napilapunk olvasottsága nem áll párhuzamban a nemzetközi tendenciákkal. Az, hogy kevesebben olvassák a Magyar Szót, nem a demográfiai mutatókkal hozható összefüggésbe, hanem a lap minőségével. Tükröt állítottunk a média szereplői elé és megalkottunk egy víziót. Ez egy óriási lépés, amit csak ez a közösség tudott megtenni a Kárpát-medencében. Ha erőnket egy irányba összpontosítjuk, akkor biztos vagyok benne, hogy a stratégiai célok nagy részét a következő egy évben megvalósíthatjuk. Ha az oktatás területén sikerült látványos sikereket elérnünk az elmúlt 12 hónapban, akkor higgyünk benne, hogy a média esetében is ugyanazok az esélyek erre – összegezte Korhecz.

Az MNT 21 igennel, 5 ellenszavazattal és 1 tartózkodással fogadta el a stratégiát.

Az MNT a médiafejlesztési stratégia esetében is elfogadta a kísérő záradékokat: a 2011–2016-os időszakra elfogadott Vajdasági magyar médiafejlesztési stratégiai Közigazgatási Hivatal által való végrehajtásáról, a médiafejlesztési stratégia Közigazgatási Hivatal általi végrehajtásra vonatkozó költségvetési eszközök tervezéséről és a média stratégiai Közigazgatási Hivatal általi végrehajtására vonatkozó éves beszámolókról szóló záradékjavaslatok.

ÚJ ELNÖK A HIVATAL ÉLÉN

Korhecz már tavaly, amikor a Közigazgatási Hivatal élére állt, bejelentette, hogy csak ideiglenesen tölti be a szóban forgó tisztséget. A tegnapi ülésen ennek az ígéretnek megfelelően napirendre került Korhecz lemondása a Közigazgatási Hivatal elnöki posztjáról, valamint az új elnök, Várkonyi Zsolt kinevezése. A lemondás indoklásakor Korhecz emlékeztetett a tavalyi ígéretre, valamint elmondta, hogy csupán azért vállalt két ilyen fontos tisztséget, mert közigazgatási ismereteire támaszkodva szeretett volna felépíteni egy hivatalt, amelyre valóban támaszkodni lehet.

– Az építkezési folyamat ezennel lezárult. A Közigazgatási Hivatal szakmailag felkészült, kitűnő szakemberekből áll és képes előkészíteni, illetve végrehajtani az MNT legbonyolultabb döntéseit is. Azért Várkonyi Zsolt a jelölt a tisztségre, mert eddigi munkája során folyamatosan bizonyította jogi tudásának hitelességét és rátermettségét – fejtette ki Korhecz.

Várkonyi ezek után közölte, hogy ha valóban ő áll a jövőben a Közigazgatásai Hivatal élén, akkor mindenféleképpen azok az elvek mentén dolgozik, amelyeket Korhecz fektetett le. Ezek az elvek a következőek: hatékonyság, nyitottság és a törvényesség, illetve a törvények betartatása. Egy rövidebb ellenzéki érvelés, illetve az azt követő titkos szavazás után az MNT végül ezt a napirendi pontot is megerősítette.