– Nekiesnek a betonelemeknek kalapáccsal, vágóeszközökkel, s lerombolják a feleslegessé vált részeket? Akár egy emeletnyit is lemetszenek a magasságból? Vagy azért ilyesmi talán mégsem történhet meg? – találgatnak, kérdezgetik egymástól hitetlenkedve a szabadkaiak.

Egyelőre senki számára sem világos, hogy mi fog történni. A színház vezetése számára sem. A Predrag Marković művelődési miniszterhez egy hete intézett levelükben Kasza József, az igazgatóbizottság elnöke és Ljubica Risztovszki főigazgató emlékeztetik a tárcavezetőt arra, hogy a 2007. június 4-én kezdődött építkezés finanszírozását 45-45 százalékban a köztársaság és a tartomány, 10 százalékban pedig a város vállalta fel. Az első szakaszt a Nemzeti Beruházási Terv eszközeiből finanszírozták, a második fázis kifizetését a tartomány vállalta, de az építkezésnek ez a része még most sem fejeződött be, s 76 millió dinár a kivitelező iránti tartozás. Jelenleg szünetel az építkezés. Arra is felhívják a miniszter figyelmét, hogy időközben már megtörtént az elsődleges tervek csökkentése, egy teljes emelettel lett alacsonyabb az első tervdokumentációban szereplőhöz képest. Ez azonban nem gyorsította meg az építkezés ütemét. A színház vezetése arra kéri a minisztert, hogy a finanszírozási szerződés többi aláírójával egyetemben még egyszer tárgyaljanak a pénzelésről, vagy a köztársaság fedezze teljes egészében az építkezés költségeit. A levél mellékletében a képviselő-testület döntését is megkapta a miniszter, azzal a kéréssel, hogy értelmezze ezeket a határozatokat.

A szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézetben is szeretnének magyarázatot kapni, hogy arra a csökkentésre gondol-e a döntéshozó, amely már megtörtént, vagy pedig arra, hogy legyen még egy szinttel alacsonyabb az épület. Olyan értesülések is elhangzottak, hogy arról az emeletről van szó, amit az intézet már „lealkudott”:

– Az elsődleges tervekben 28 méter szerepelt. Most a korzó felől 16 méteres az épület, s a 18 métert csak olyan részen haladja meg, ahol nem látszik, s ahol funkcionális okokból nem lehet ennél alacsonyabb. Ezt a magasabb részt a járókelők nem látják, csakis felülről érzékelhető – hallottuk Vass Gézától, a Műemlékvédelmi Intézet igazgatójától.

– Várjuk, hogy az illetékesek megmondják, hogyan tovább. Gondolom, az érintettek minden lehetséges változatot áttekintenek, mérlegelik, melyik lenne a legjobb megoldás pénzügyi szempontból, s funkcionális értelemben is, hogy az épület megfeleljen a korszerű színház iránt támasztott követelményeknek – mondta dr. Daniel Kukaras, az Építőmérnöki Kar tanára, a színházépítési szakcsoport koordinátora. Mint kifejtette, minden bizonnyal a szakma képviselői is elmondják véleményüket, s így kristályosodik ki majd ki a legoptimálisabb megoldás. Mint megtudtuk tőle, amíg az új részre vonatkozó elképzelések megszületnek, addig akár el lehetne végezni az oszlopok mögötti védett épületrész munkálatait is, természetesen csak akkor, ha ehhez rendelkezésre állnának a megfelelő anyagiak. Mint ismeretes, ezt a részt visszaállítanák eredeti állapotába, ám minden az illetékesek döntésén és az anyagiakon múlik, hangsúlyozta Kukaras.

A jövő héten tárgyalnak a szabadkai Népszínház átépítéséről

A bizottság tagjait még nem választották ki

Még nem választották ki a Népszínház ügyével foglalkozó bizottság tagjait, nyilatkozta lapunknak Saša Vučinić polgármester. Először a javaslatokat kell megkapniuk arról, hogy kik azok a szakemberek, akik már foglalkoztak az építkezésekkel kapcsolatos ügyekkel, s kik azok, akiknek van valamilyen elképzelésük az átépítésekre vonatkozóan.

– Csütörtökön beszéltem Kasza Józseffel, a színház igazgatóbizottságának elnökével. Már a jövő héten megkezdjük a tárgyalásokat arról, hogy kik lehetnek azok a bizottsági tagok, akik meg tudják majd állapítani, hogy milyen irányba haladjon az építkezés – jelentette ki a polgármester.