A jelenlegi hatalom nem váltotta be ígéretét
– jelentette ki sajtótájékoztatón Mirko Bajić, a Bácskai Bunyevácok
Szövetségének elnöke. Szavai szerint a Demokrata Párt vezetősége
mandátumuk kezdetén Koszovót is és európai Szerbiát is ígért, most
azonban Koszovó elveszett, az uniós tagjelölti státus elnyerése pedig
kérdéses. "Itt az ideje, hogy a hatalom is reálisan tekintsen a
jelenlegi helyzetre, és szembenézzen a fennálló problémákkal" –
fogalmazott Bajić. A vasárnapi megismételt választásokkal kapcsolatban
pedig arra szólította fel a polgárokat, hogy ne menjenek szavazni, ha
pedig mégis megteszik, akkor voksukat adják le a Bunyevác Nemzeti
Listára. Bajić szerint a hétvégi választásoknak nincs tétje. Egyedül
arra jó a voksok leadása, hogy a
... Tovább »
Bojan Pajtić tartományi kormányfő indította
el azt a visszaszámláló órát, amely az építés befejezésének határidejéig
jelzi az időt. A létesítmény 3.683 négyzetméter alapterületű lesz,
benne két, egy sportolásra alkalmas 25 méteres és egy kisebb, oktatásra
szolgáló medencével. Az építés 452 millió 700 ezer dinárba kerül adó
nélkül, a pénz felét a köztársasági, felét a tartományi kormány
biztosítja.
A másik, sétaerdei medence építésének folytatása túl költséges lett
volna és fenntartása is – mondta az építőhelyen doktor Oliver Dulić,
köztársasági környezetvédelmi és területrendezési miniszter –, ezért
döntöttek az új beruházás mellett.
A kivitelező SMB Konzorcium, a városvezetők és a politikusok májusig
ígérték a medencek
... Tovább »
Vajdaságot mintegy 64
milliárd dinárral károsította meg a köztársaság az elmúlt öt évben
azzal, hogy nem biztosította az Alkotmányban garantált 7 százalékot a
költségvetésből – nyilatkozta Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar
Szövetség parlamenti képviselője.
Hivatalosan is elkezdődött Szabadkán, a Harcosok sorakozója lakótelepen a
medencekomplexum építése. Az épületnek körülbelül 3 800 négyzetméter
használható területe lesz.
Boris Tadić szerb elnök ma este Berlinből szólította fel a koszovói
szerbeket, hogy fogadják el az észak-koszovói határátkelőkről született
megállapodást. Az észak-koszovói községek képviselői viszont előbb az
eredeti dokumentumot akarják látni, de máris gyanakvóak, úgy vélik,
Szerbia "elismerte a koszovói határokat”.
"Szerintem a koszovói szerbeknek el kell fogadniuk ezt a megoldást. Én
azt kérem, követelem, hogy fogadják el ezt a megoldást”, mondta Tadić
újságíróknak Berlinben, tudósít a Beta.
A szerb elnök hozzátette, "nem csak a polgároktól, hanem mindenek előtt a
koszovói szerbek vezetőitől várom el ezt a döntést, akik most nem
bújhatnak el a polgárok mögé”. Tadić megjegyezte, ugyanez vonatkozik
belgrádi politikai ellenfeleire is, akik most úgy vélik, erről a
kérdésről a polgároknak kell dönteniük.
"Akkor nem lenne szükségünk kormányra, az országot irányító
inté
... Tovább »
A külföldi bankcsoportok tulajdonában lévő szerbiai ügyviteli bankokból
nem vonható ki a tőke, csak abban az esetben, ha az illető bank munkája
is megszűnik a szerbiai piacon, közölte a Szerbiai Nemzeti Bank (NBS).
A hazai előírások értelmében ez azt jelenti, hogy ez esetben előzetesen
minden kötelezettséget teljesíteni kell a megbízók felé, beleértve a
bank minden ügyfelével szembeni kötelezettségeket is.
Azt, hogy egy adott bank minden pillanatban fizetőképes legyen, s
teljesíteni tudja a hitelezők, mindenek előtt a letevők iránti
kötelezettségeit, az NBS folyamatosan ellenőrzi. (Beta)
"Elértük azt, ami ebben a pillanatban egyáltalán elérhető volt. Ezzel a
megoldással egyik fél sem lehet maradéktalanul elégedett”, jelentette ki
újságíróknak a Berlinben tartózkodó Boris Tadić elnök.
Tadić kiemelte, a megállapodást kizárólag az adminisztratív átkelőkkel
kapcsolatos dokumentumként értelmezi és semmiképpen sem a határokról
szóló megállapodásként, s újra elismételte, Szerbia soha nem fogja
elismerni Koszovó függetlenségét.
Állításának alátámasztásául felhozta, hogy a tegnap éjszaka létrejött
megállapodásban szó sincs Koszovó államiságának szimbólumairól,
nincsenek tehát állami jelképek, nincsenek vámosok, akik ellátnák a
vámvizsgálattal kapcsolatos teendőket, hanem csak megfigyelők vannak.
Éppen ezért, fejtette ki a szerb elnök, azt várja a Koszovó északi
részén élő szerbektől, hogy támogassák a megálla
... Tovább »
Orbán Viktor miniszterelnök és Martonyi János külügyminiszter a korábban
vitatott szerb rehabilitációs törvényről és Szerbia uniós tagjelölt
státuszának lehetőségéről tárgyalt Pásztor Istvánnal, a Vajdasági Magyar
Szövetség (VMSZ) elnökével szombaton Budapesten.
Mint Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője az MTI-hez
eljuttatott közleményében kifejti, a tárgyaló felek kifejezték
reményüket, hogy a hétfői belgrádi parlamenti szavazáson nem változik
meg a szerb rehabilitációs törvénytervezet, amely jelenlegi formájában
már nem alkalmazza a kollektív bűnösség elvét. Így Magyarországnak sem
lesz oka vétót emelni Szerbia EU-tagjelölti státuszának elnyerése ellen -
tették hozzá.
Mint a közleményben olvasható, a kormányfő, a külügyminiszter és a
VMSZ elnöke egyetértettek abban, hogy a vajdasági magyarságnak és
... Tovább »
Szerbiában 3 százalékkal nőtt a GDP az első félévben az egy évvel
korábbihoz képest, a másodikban azonban lassulni fog az ütem – derül ki a
pénzügyminisztérium pénteken közzétett előrejelzéséből.
A tárca arra számít, hogy az év egészében 2 százalékot fog kitenni a
növekedés. A harmadik és a negyedik negyedévben gyengült a gazdasági
aktivitás, elsősorban a feldolgozóiparban és a kereskedelemben volt
érezhető a lanyhulás.
Az euróövezet pénzügyi válsága, a bel- és külföldi kereslet csökkenése
miatt visszaesett a gazdaság teljesítménye, és ennek hatása érezhető
lesz még 2012-ben – olvasható a pénzügyi tárca pénteki közleményében.
Szerbia nyár végén kötött újabb egymilliárd eurós, 18 hónapra szóló
készenléti hitelmegállapodást a N
... Tovább »
Angela Merkel német kancellár úgy véli, Szerbia ebben a pillanatban nem
tesz eleget azoknak a feltételeknek, amelyek az EU tagjelölti státus
elnyeréséhez szükségesek, s arra szólította fel a szerbiai kormányt,
hogy változtasson irányvonalán.
"Ebben a pillanatban Szerbia nem tesz eleget az EU csatlakozási folyamat
követelményeinek”, fogalmazott Merkel a német kormánynak a december
9-ei EU csúcs előtt kiadott közelményében.
A német kancellár a közelmúltban zajlott észak-koszovói összetűzéseket
elfogadhatatlannak nevezte, s emlékezetetett arra, hogy a "szomszédokkal
való együttműködés”, akárcsak a jószomszédi viszony ugyancsak az EU
bővítés egyik feltétele.
"A jószomszédi kapcsolatok és a regionális együttműködés, a koppenhágai
kritériumok szerint, az EU bővítési politikájának szerves része.
Hos
... Tovább »
