A Vajdasági Magyar Szövetségnek sikerült több pontban módosíttatni a szerbiai kárpótlási törvény-javaslatot. Legfontosabb célját azonban még nem érte el: a magyarok kollektív bűnösségét nem törölték, így továbbra sem kapnának sem erkölcsi elégtételt, sem anyagi kárpótlást azok, akiket 1945-ben ártatlanul megbélyegeztek.

„Egyévesen lettem kollektív háborús bűnös. Hoztak egy ilyen döntést...” – meséli Teleki Júlia, egykori csúrogi lakos.

A törvényjavaslat értelmében a háborús bűnösök nem kaphatják vissza államosított vagyonukat. A VMSZ parlamenti képviselői szabadkai tanácskozáson azt mondták: ha nem fogadják el módosítási javaslatukat, nem szavaznak a törvényre.

„Elképzelhető, hogy más pártok megszavaznak egy olyan törvényt, amely diszkriminatív és kisebbségellenes, de az biztos, hogy a VMSZ nem lesz ezeknek a pártoknak a sorában” – emelte ki Pásztor Bálint, a VMSZ kisebbségi frakcióvezetője.

A törvényjavaslat szerint az egykori magyar honvédek sem jogosultak a kárpótlásra.

„Ilyen formában, ha megszületik a törvény, akkor ennek nemzetközi visszhangja lesz. Mi biztosan szóvá tesszük és igyekszünk minél messzebbre, legalábbis az Európa Parlamentig eljutni” – mondta Sepsey Csaba, a VMDP alelnöke.

A szabadkai kerékpárgyár a Rothmann család tulajdona volt, 1941-ben vették el tőlük. 2006-ig működött a gyár, de azóta elhagyatottan áll. A jelenlegi javaslat szerint az örökösök nem kaphatják vissza, mert a törvény csak az 1945 márciusa után államosított vagyonra vonatkozik. A VMSZ kezdeményezi, hogy terjesszék ki a második világháború idején elvett összes magántulajdonra.

„Kétmilliárd eurónyi összeget határozott meg a kormány, amely felső határa annak az összegnek, amelyet a kárpótlási papírok összege elérhet” – tette hozzá Varga László, a VMSZ parlamenti képviselője.

Az érintettek éppen ezért attól tartanak, hogy a visszaigényelt vagyonnak csak a töredékét kapják meg értékpapírban.