– Az észak-bánáti rendőrkapitányság a
hatáskörébe tartozó területeken 2009-ben 285 közel-keleti menekültet
fogott el, egy évvel később már 599 személyt, az idei év első hat
hónapjában 409 határsértőt, augusztusban 242 személyt, szeptember 1. és
21. között pedig 155 határsértőt. Az elfogottak több mint 90 százaléka
Magyarkanizsa község területén került rendőrkézre. Egyre több menekült
jelenik meg vidékünkön. Ezeket az embereket vagy a közlekedési járőrök,
vagy a határrendészet járőrei tartóztatják fel. Ezután a nagykikindai
rendőrkapitányság magyarkanizsai rendőrállomásának munkatársaitól kérik,
hogy vezessék elő a határsértőket. A magyarkanizsai rendőrállomáson
szabálysértési eljárást kezdeményeznek ellenük, vagyis a Zentai
Szabálysértési Bíróság magyarkanizsai tagozata elé vezetik őket. Két
évvel ezelőtt átlagban még 15–20 nap börtönbüntetést kaptak a
határsértők, egy évvel ezelőtt már szóltak a börtönből, hogy nincsen
helyük, ezért általában 5–10 nap elzárásra ítélték a menekülteket. Idén
már azt mondták a börtönben, hogy most már végképp nincsen hely, ezért a
büntetés 3–5 nap időtartamra forgácsolódott le – részletezte Csikós
László.
Kérdésünkre, hogy mi az eljárás azután, miután a
menekültek kiszabadulnak a börtönből, a magyarkanizsai polgármesteri
megbízott elmondta, hogy amíg a határsértők börtönben vannak, addig
megszületik a rendőrségi végzés, hogy kiutasítják őket az országból.
Ennek függvényében 10–15 napon belül el kell hagyniuk az országot. A
rendőrök megmutatják a menekülteknek, hogy merre van kelet, és közlik
velük, hogy arra kell elhagyniuk az országot, magyarázta Csikós László,
valamint hozzátette: a menekültek ekkor északnak fordulnak és irány
Magyarország. Másik kérdésünkre, hogy ellenőrzi-e bárki is a hatóságok
részéről, hogy a menekültek valóban kelet felé veszik-e az irányt,
beszélgetőtársunk nemmel válaszolt.
– Se nem ellenőrzik, se nem
rakják fel őket egy megfelelő irányba induló repülőgépre, ez még sajnos
hiányzik a rendszerből. Mint ahogyan a Szerbia és Macedónia közötti
toloncegyezmény is nagyon hiányzik. Ezek az emberek leggyakrabban
Macedónia irányából lépnek Szerbia területére, tehát ha lenne
toloncegyezmény, akkor Macedóniába lehetne szállítani a menekülteket. Az
is megkönnyítené a helyzetet, ha a menekültek Szerbiában is kérnék a
menekültügyi státust, akkor az UNHCR ugyanis 50 dollárt fizetne
fejenként napjára az ellátásukért. Ezzel kapcsolatban már hamarosan
értekezni szeretnék az UNHCR illetékeseivel. Persze az is világos, hogy
csak akkor kapnak menekültügyi státust, ha ezt ők maguk kérik –
részletezte Csikós László.
Már eddig is nyilvánvalónak tűnt, hogy
az „utazók” legtöbbje férfi, kevés hölgy vagy gyermek vállalkozik a
küzdelmes és veszélyes útra, illetve a legtöbb iszlám ország szigorú
rendszabályaira való tekintettel őket nem is engedné ilyen jellegű útra
férjük vagy más férfi hozzátartozójuk. Csikós László a magyarkanizsai
tapasztalatok alapján ezt megerősítette: az elfogott menekültek 15–19
százaléka hölgy (legtöbbjük családanya férjükkel, gyermekeikkel), 9,5
százalékuk kiskorú, a többiek pedig felnőtt férfiak.
Az „utazók” legtöbbje férfi (Fotó: Molnár Edvárd)
Csikós
László a következőket nyilatkozta arról, hogy mi történik az elfogott
kiskorúakkal: „A fiatalokat a szociális központ próbálja meg elhelyezni
arra az időszakra, amíg felnőtt hozzátartozóik börtönben vannak. Ha a
kiskorú szüleivel érkezett és az apukát börtönbüntetésre ítélték, akkor
megpróbáljuk kieszközölni a szabálysértési bírótól, hogy az anyukát ne
zárják börtönbe. Ha mondjuk valaki csak az édesapjával utazik, akkor azt
próbáljuk elérni, hogy az apukát ne zárják be.”
A polgármesteri
megbízott békésnek jellemezte a menekülteket, elmondta, hogy a község
területén még nem történt olyasmi, mint Szabadkán, tehát nem szüretelték
le más terményét, nem zaklatták a lakosságot. A menekültek
kommunikatívak, nem agresszívak, tiszta szeműek, mélyen lecsapják
fejüket, mert szégyellik a helyzetet, amibe kerültek, mesélte Csikós
László, valamint hozzátette, hogy a magyarkanizsaiak szinte semmit nem
látnak a történésekből, mivel a szabálysértőket az elfogás után azonnal a
rendőrség udvarába viszik, ahol a gépjárművek garázsában őrzik őket
addig, amíg a szabálysértési bíró elé nem vezetik őket.
A
magyarkanizsaiak nem hivatalos megbízottja ebben az ügyben megjegyezte,
hogy ha az illetékesek a tél beálltáig nem tesznek semmit a reális
problémát illetően, akkor elképzelhetetlen nehéz helyzetbe kerülnek a
menekültek.
– Az eddig tapasztaltakból tudjuk, hogy
Görögországban a szezon idején alkalmazzák ezeket az embereket – mondjuk
gyümölcsszedésre –, majd ezután észak felé küldik őket. Így a tél
beállta előtt az is aggaszt, hogy eddig még sohasem fordult elő, hogy
egy hónap alatt több menekültet fogtak el, mint 2009-ben egész évben.
Azt is tudom, hogy Törökország és Szíria határán, a senki földjén,
pillanatnyilag 25 ezer férfi és asszony, menekült van. Hogy velük mi
lesz, fogalmam sincsen. Semmi jóra nem számítunk. Szerintem a menekültek
megfékezését illetően már az is sokat jelentene, ha szigorúbbá válna a
Duna-hidak ellenőrzése, mert ezek az emberek javarészt a beškai, majd az
újvidéki hidakon jönnek át Vajdaságba – magyarázta Csikós László.
A
beszélgetésből az is kiderült, hogy a közel-keletiek korábban leginkább
Hollandiát, Dániát, Nagy-Britanniát jelölték meg végcélul, most azonban
egyre többen Magyarországot választják célként. A megkérdezettek
tíz-egynéhány százaléka Magyarországon szeretne letelepedni, közölte
Csikós László.