A félkész színházépület havi 10 000 euróba kerül akkor is, ha nem csinálnak rajta semmit. Fizetni kell az éjjeliőrt, fizetni kell a hatalmas daru órabérét (ez még mindig olcsóbb, mint szétszerelni, elvinni innen és visszahozni, ha folytatható az építkezés) és fizetni kell azoknak a karbantartóknak a havi fizetését, akik egyfolytában pumpálják ki a vizet a félkész épület pincéjéből ( ha befejezhették volna megkezdett munkálatokat, erre nem lenne szükség). A Yumolnak, a Népszínház felújítását végző kivitelezőnek az elvégzett munkáért 200 ezer euróval tartozik a beruházó. A cég utoljára tavaly novemberben kapott pénzt. Mivel az építkezés nem folyik, a vállalkozó nem vállalhatta fel a költségeket, hanem a beruházóhoz fordult, hogy amíg szünetel az építkezés, fedjék le az építőhely fenntartási költségeit.

Ljubica Ristovski, a Népszínház igazgatónője kérdésünkre elmondta, a színháznak nincs havi tízezer eurója, illetve van, de ha fizetik a betonváz karbantartásának díját, akkor nem lesznek előadások. A színháznak annyi pénze van, amiből szűkösen le tudja fedni a működési költségeit. Ezért az igazgatónő a három beruházóhoz fordult (szerbiai művelődési minisztérium, vajdasági kormány és szabadkai önkormányzat). A színházba még nem érkezett válasz a kérelemre.

Felkerestük Saša Vučinićet, Szabadka polgármesterét, aki kérdésünkre azt válaszolta, a város átmenetileg átvállalja a havi egymillió dinár kiadást addig, amíg nem érkezik pénz az elvégzett munka lefedésére, illetve nem kezdődik meg a munkálatok újabb szakasza.

Szabadkán máris keringeni kezdtek a városi legendák. Egyesek tudni vélik, hogy Szabadka egyik gazdag üzletembere veszi majd meg a Népszínház épületét, hogy plázát csináljon belőle, mások pedig szinte biztosan állítják, el fogják bontani, és ezen a helyen soha sem lesz színház.

Kasza József, a Népszínház igazgatóbizottságának elnöke ezzel szemben azt állítja, igenis folytatódni fog a színházépítés. Ő nem adja fel, bár tapasztalnia kellett az elmúlt években, hogy az ügyben egyedül maradt. A politikum nem hajlandó mögé állni.

– A színház építése lényegében már hónapokkal ezelőtt leállt. Ugyanis a kivitelezők nem kapták meg az elvégzett munkájukért a pénzt. A Nagyberuházási Alap nem fizetett. Most pedig odáig jutottunk, hogy még azokat a minimális költségeket sem fedezik, amibe az építőhely karbantartása kerül. Azért nem fizetnek, mert teljesen esztelenül költötték a pénzt, minden terv és stratégia nélkül. Boldog és boldogtalan osztotta a pénzt. Ebben benne van a VMSZ is, és erre nem figyeltek oda. Üres a kassza, nincs miből fizetni. Ezek a tények. Felmerül a kérdés, miért van az, hogy a szabadkai Népszínház építkezésének problémája, terhe egy ember vállát nyomja. Mondhatom, hogy rajtam kívül szép kevesen foglalkoznak ezzel az épülettel. Aki még szívvel-lélekkel teszi a dolgát, s amennyit tud, segít, az a színház igazgatónője. Senki a politikából egy szalmaszálat sem tett keresztbe, hogy előbbre jussunk. Elherdálták a pénzt. A Kosztolányi Színház építése abnormálisan magas összegbe került, csakúgy, mint a Gyermekszínház épületének felújítása, holott mindkét intézmény helye ugyanabban az épületben lenne, ahol a Népszínház lesz. Ez volt a tervekben, de valakinek a háttérmunkája nyomán ezt megváltoztatták, és a pénzeket elköltötték – mondta Kasza József.

Hogy mi lesz a sorsa az épületnek? Kasza József úgy tartja, biztosan be fogják fejezni az építkezést, csak kérdés, lesz-e elég türelmünk, hogy kivárjuk. Az igazgatóbizottság elnöke emlékeztetett arra, hogy a Nagyberuházási Alapból immár másodjára újítják fel az újvidéki Szerb Nemzeti Színházat azóta, amióta a szabadkai színházépítés csak döcög. Most legutóbb ebből az alapból a SZNSZ 400 millió dinárt kapott a rekonstrukcióra, a sajtó szerint a verbászi színháznak pedig ugyancsak a Nagyberuházási Alapból felkínáltak 1,2 millió eurót, hogy fejezzék be az 1992 óta felújítás alatt lévő épületet. (Azzal a feltétellel kínálták fel a verbásziaknak a pénzt, hogy decemberig elkészülnek a munkálatokkal – hogy kihasználható legyen a szalagátvágás a választási kampányban.) A szabadkai színházra pedig nincs pénz. Pedig már azon is dolgoznak, hogy lefaragják az eredetileg 22 millió eurós beruházás nagyságát.

Amikor hozzáfogtak a Népszínház bontásához, illetve építéséhez, akkor még arról volt szó, hogy nem lehet semmilyen kereskedelmi jellegű vállalkozás vagy üzleti jellegű helyiség az épületben. Most a költségek lefaragása miatt ilyen tereket alakítanak ki, hogy a 22 millió helyett 15-16 millió lefedje az egész beruházás költségét.

– A napokban egyeztettünk a tervezővel. Úgy módosultak a tervek, hogy egyfelől megvásárolható üzlethelyiségeket kínálunk majd fel az érdeklődőknek, másfelől bérelhető üzlethelyiségeket alakítunk ki. Vásárlás esetén az érdeklődő támogatja majd az építkezést, ha bérlőként lesz valaki jelen ebben az új épületben, akkor viszont a fenntartási költségeket pótolja majd a színház a befolyt összegből – mondta Kasza József.

A módosított terv nem érinti drasztikusan a készülő épület minőségét, tette hozzá. Hogy ez egészen pontosan mit is jelent?

– Nem azt jelenti, hogy 19. századi felszerelés lesz majd az új színházban, hanem 21. századi, de nem csúcstechnológia. Így csökkentek a költségek a 22 millióról 15 millióra. Én remélem, hogy az elkövetkező időszakban találunk megoldást, hogy az építkezés folytatódjon és befejeződjön. Nem fogom hagyni, hogy félbemaradjon. Csúszás van, de Szerbiában ez nem rendkívüli dolog. Hozzáteszem, óriásit csalódnék Tadić elnökben, aki személyesen vállalta a kötelezettséget, hogy ezt a színházat felépíttetik. Hogy mi minden történik a háttérben, ezt nehéz megítélni. Azt persze mindenki tudja, hogy a belgrádi színházakat sorra újítják fel, modernizálják – mondta az igazgatóbizottság elnöke.

Belgrád most ismét egy korábbi ötletet szorgalmaz, nevezetesen: hogy Magyarország és Horvátország bevonásával nemzetközi pályázatok révén, Brüsszelből kellene pénzt szerezni. Arra a kérdésünkre, hogy eddig mennyi pénzt öltek a Népszínház épületébe, a következő választ kaptuk:

– Eddig mintegy 2,5-3 millió euró van befektetve, ami sok is ilyen körülmények között, amilyen helyzetben Szerbia van, viszont kevés ahhoz, hogy valami is használhatóvá váljon abból az épületből, amit megálmodtunk. Nem kergetünk illúziókat. A régi színházterem eredeti formában lesz visszaállítva, és épül egy 600 férőhelyes, színpaddal rendelkező terem, ahol nagyobb volumenű előadásokat, szimpóziumokat, kongresszusokat lehet tartani, ahol felléphetnek a filharmonikus zenekarok is. És készül egy kamaraterem is a kisebb előadások, a kamaradarabok számára -- mondta az elnök. Egy kultúrközpont kiépítésében gondolkodnak, így egyebek között a Városi Könyvtárat is át lehetne ide költöztetni, hiszen ez az intézmény is helyiséggondokkal küszködik.

A színházépület felújítási és építési költségeinek a 45-45 százalékát a szerbiai művelődési minisztérium, illetve a tartományi kormány vállalta. A maradék 10 százalék kiadást a szabadkai önkormányzat kellene, hogy előteremtse. Kasza József szerint részben teljesítette kötelezettségeit a köztársaság és a tartomány is, de Szabadka egy fityinget sem adott eddig még az építkezésre. Saša Vučinić polgármester szerint ez nem igaz, Szabadka pénzelte a projektumok kidolgozását, és mint mondta, mit érne az a kétmillió euró -- amit Szabadka vállalt, és ami ennek a városnak hatalmas megterhelés –, ha nincs meg a maradék húsz.

Ljubica Ristovski igazgatónőt arról kérdeztük, tart-e még az optimizmusa. Legutóbbi beszélgetésünkkor ugyanis azt mondta, egyszer minden nehéz időszaknak vége lesz, addig is ki kell bírni.

– Embertelen körülmények között dolgozunk, a végtelenségig nem lehet kibírni a hideget, a lepukkant gyárépület hangulatát, szagát, egyáltalán az életet ilyen helyen. De ez színház, még akkor is, ha a Csipkegyárban próbálnak a művészek, és egy-egy újabb bemutató lendületet ad a társulatoknak, s ilyenkor nem törődnek a körülményekkel, hanem az alkotással. Most Csehov- és Shakespeare-darabok készülnek, ezzel vagyunk elfoglalva. Nekem meg az ad erőt, hogy mindkét társulatban egyaránt gyöngyszemek készülnek. Remek művészekkel, kiváló előadásokat tartunk. Csökkent az optimizmusom, de mi tehetetlenek vagyunk. Várunk – mondta az igazgatónő.

Kasza József elmondta, hamarosan nyilvánosan bemutatják az új terveket valamint a színházépítés költségvetését is.