Mihók Rudolf a leváltását követően levélben fordult a nyilvánossághoz, amit a vajdasági médiumok közül egyedül a Vajdaság Ma közölt az olvasóknak fenntartott rovatában. A Magyar Szó a levelet nem hozta le, de két cikkben is foglalkozott a témával. Olvasóink talán nem is sejtik, micsoda nyomás nehezedett a lapnak a témával foglalkozó újságíróira, vezető szerkesztőire. A Mihók-levélben megnevezett egyik érintett – ahelyett, hogy kifejtette volna a véleményét az üggyel kapcsolatban – perrel fenyegette meg lapunk munkatársát, az MNT illetékese pedig telefonon hívogatta a szerkesztőket. Az efféle nyomásgyakorlás – személyes tapasztalatból beszélek – az elmúlt két évben még nem volt jellemző, de úgy látszik, politikai vezetőinkkel és a háttérben megbúvó szürke eminenciásokkal nagyon elszaladt a ló. Úgy érzik, immár mindent megtehetnek, telefonon utasítgathatnak, fenyegetőzhetnek, közvetlenül is beleokoskodhatnak a szerkesztéspolitikába. Személyes tulajdonukként kezelik közintézményeinket.

Mihók magyarszós, majd pannonos igazgatói pályafutásának értékelésében erősen megoszlanak a vélemények, de az nyilvánvaló, hogy a Pannon éléről mondvacsinált okok alapján váltották le. Szakmai szempontból nézve egész egyszerűen nevetséges, hogy valakit azért menesszenek, mert szakadozott az élő közvetítés, hiszen senki sem vonta kétségbe, hogy ennek a Telekom által biztosított műszaki háttér volt az oka. „Igaz, hogy műszaki problémák miatt állt be zavar, az azonban, hogy a közvetítés összeomlott, annak is a következménye, hogy az igazgató magára vállalta annak kockázatát, hogy a műszak vonatkozásában ismert veszély bekövetkezzen” – nyilatkozta lapunknak a Pannónia Alap egyik alapítója, aki történetesen az MNT elnöke. Zsoldos Ferenc, a nemzeti tanács által delegált „aranyrészvényes”, aki az alapítói közgyűlésen nemleges szavazatával megakadályozhatott volna egy újabb bohózatot, lapunknak bevallotta, hogy az okokkal már csak magán az ülésen szembesült, ezért a Magyar Szó kérdésére sem kívánt „belebocsátkozni a témába”, nem érezve magát „illetékesnek, hogy a probléma egészéről” nyilatkozzon. Ennyit a felelősségteljes hozzáállásról.

Lovas Ildikó, a Pannónia Alap egyik alapítója, történetesen az MNT Közigazgatási Hivatalának kulturális ügyekkel megbízott tagja elzárkózott mindenféle nyilatkozattól. Pedig Mihók szerint ő áll az egész ügy hátterében, „intrikák és gáncsoskodások sorozatát” indította el ellene, mert mást szeretett volna a főszerkesztői székben látni, nem azt a személyt, aki jelenleg irányítja az RTV-t, és aki mellett a volt igazgató mindvégig kiállt. „Amennyiben azt állítom, hogy egy eddig is VMSZ-közeli médium pártközlönnyé alakítása van folyamatban – ahol tulajdonképpen csak egy kisebb akadály elhárításának tekinthető a személyem eltávolítása – attól tartok, ez sem fedi a teljes valóságot: a támogatóból úgy válik propagandista, hogy mindeközben kénytelen követni Lovas Ildikó szeszélyes és csapongó elvárásait és utasításait” – írja a Vajdaság Mán olvasható levelében Mihók. Súlyos állítás, amelyhez hasonlót ennyire nyíltan és nyilvánosan eddig senki nem mondott ki, de sokakban megfogalmazódott. Egy közszereplőtől viszont elvárható lett volna, hogy az őt ért vádakra, a személyével kapcsolatban felmerülő kérdésekre válaszoljon. Ezt mondtuk akkor is, amikor Barát Tóth Lívia vonult vissza önként és minden indoklás nélkül az MNT tájékoztatási megbízottjának posztjáról, pedig mindenki arról beszélt, hogy valójában a Magyar Szó tervezett Tiszavidék-mellékletének támogatása miatt kellett mennie, azt ugyanis állítólag nem támogatta a magyar párt csúcsvezetősége, mert a Tisza-menti önkormányzatokban túlságosan nagy befolyása van a DP-nek.

Bizalomhiányos állapot – írta nem is oly rég MNT-s naplójában a Magyar Szóban zajló főszerkesztőváltás kapcsán Lovas Ildikó. Igaza volt, sajnos. Kár az új MNT-ért, amely a médiaügyekben vállalt szerepével árnyékot vetett az oktatás terén elért eredményeire, de kár a VMSZ-ért is, amely markáns és elismerésre méltó parlamenti képviseletét kockáztatja a belső döntéshozatali mechanizmusaiba beférkőző antidemokratikussággal.