„Ezzel gyakorlatilag az egész vajdasági magyarságot kirekesztették a törvény hatálya alól” – hangsúlyozta a külügyi államtitkár, aki emlékeztetett: a II. világháború ideje alatt mindenkit besoroztak a magyar hadseregbe. „Az, hogy a szerbeket besorozták a Horvátország elleni háborúba, nem eredményezheti azt, hogy háborús bűnösökként tekintsünk azokra, akik eleget tettek a sorkatonai szolgálati kötelezettségeiknek. A felelősség ugyanis egyéni: a nemzetközi és az európai normák nagyon világossá teszik, hogy csak az rekeszthető ki bármilyen jog élvezéséből, aki bűnösnek találtatott” – emelte ki Németh Zsolt.

A külügyi államtitkár kedden bekérette Szerbia budapesti nagykövetét, akit tájékoztatott a magyar kormány álláspontjáról, illetve arról: nem csupán az általános nemzetközi és európai jogelvekkel ellentétes a hétfőn elfogadott jogszabály, hanem Szerbia európai uniós tagjelölti kérelmével is. „Az EU tagjelölti státusának nagyon egyértelmű feltételei vannak, márpedig ezeknek a most elfogadott jogszabály nem felel meg” – szögezte le Németh Zsolt. A nagykövetet arról is tájékoztatta: a magyar kormány készen áll arra, hogy párbeszédet folytasson és a felmerült gondokra megfelelő megoldást keressen Belgráddal az év végéig, amikor a tagjelölti státusról döntenek az unió tagjai.

A külügyi államtitkár emlékeztetett: a Vajdasági Magyar Szövetség nem támogatta a törvény elfogadását, mi több, Pásztor István pártelnök nyilatkozatban kérte Boris Tadić szerb köztársasági elnököt, hogy ne hirdesse ki a jogszabályt. „Mindenben támogatjuk a VMSZ-t. Ebben a kérdésben a VMSZ-nek is és az egész vajdasági magyar közösségnek is maga mögött kell éreznie a magyar kormány támogatását” – hangsúlyozta. Németh Zsolt szerint az elmúlt években jól alakultak a magyar–szerb kapcsolatok, beleértve a kisebbségi kérdéseket is. Emlékeztetett és a jó együttműködésnek tulajdonította azt is, hogy párbeszéd kezdődött az 1944–45-ös atrocitások tudományos igényű feldolgozása érdekében. „Abban vagyunk érdekeltek, hogy ez a folyamat folytatódjon, és ne térjünk vissza a miloševići időszakba. Szeretnénk, ha Szerbia Európához közeledne, ez a törvény viszont éppenséggel eltávolítja Belgrádot az EU-tól. Ezért is kell sürgősen megoldást találni erre a problémára” – emelte ki az államtitkár.

A Magyar Szó kérdésére válaszolva Németh Zsolt elmondta: Magyarország már a vagyon-visszaszármaztatási törvény elfogadását megelőzően jelezte, hogy annak bizonyos részeit elfogadhatatlannak tartja, s a szerb fél megértőnek is tűnt. „Martonyi János külügyminiszter Božidar Đelić kormányfő-helyettesnek a közelmúltban egyértelműen jelezte aggodalmainkat, és megnyugtató választ is kapott. Ennek megfelelően a szerb kormány be is nyújtott egy olyan módosító javaslatot, amely orvosolta volna a problémát, de sajnálatos módon vissza is vonta azt. A szerb kormányzó erőkben támadt bizonytalanság ebben a kérdésben. Schmitt Pál köztársasági elnök is jelezte a szerb köztársasági elnöknek a törvénnyel kapcsolatos aggodalmainkat a közelmúltban. Bízunk benne, hogy hamarosan megoldást találunk erre a nagyon súlyos problémára” – emelte ki az államtitkár.

Németh Zsolt elmondta azt is: Magyarország Szerbia tagjelölti státusával kapcsolatos aggodalmait uniós partnereivel is közölni fogja. „Erre a problémára mindenképpen megoldást kell találni, ha Szerbia az EU tagja akar lenni” – szögezte le.