Német kormányközeli forrásokból olyan megfogalmazások szivárogtak ki, hogy Németország továbbra sem tudja támogatni Szerbia tagjelöltségét. Németország időben ismertette Szerbiával, hogy melyek a tagjelöltség feltételei – hangzott el Berlinben.

Ezzel ellentétben német gazdasági körök tudatták, hogy az Európai Tanács pozitív döntését tartanák kedvezőnek. Ha Szerbia pénteken mégsem válik tagjelöltté, a német gazdaság ezt csupán úgy kezeli, mint a döntés elhalasztását, és nem mint egy végleg elveszett célt – közölte Rainer Lindner, a német gazdaság keleti bizottságának igazgatója, mondván, hogy a következő két napban minden lehetséges módon megpróbálnak lobbizni Szerbia érdekében, hiszen a német vállalkozók továbbra is szeretnének Szerbiában beruházni.

Ezzel párhuzamban Szerbiában folytatódik a helyzetállás értékelése és a találgatás. Rasim Ljajić munkaügyi és szociálpolitikai miniszter úgy véli, hogy a tagjelölti státus elnyerése a koszovói hatóságok regionális együttműködési fórumokon való részvételének péntekig történő megoldásától függ.

A szóban forgó feltételhez az EU eddig a csatlakozási tárgyalások megkezdését kötötte, most azonban a tagjelöltség egyik feltételévé minősítették át – fejtegette Ljajić a B92 TV Hoću da znam (Tudni akarom) című műsorában. A miniszter értékelése szerint van esélyünk a tagjelöltség elnyerésére, de csak akkor, ha Borko Stefanovićnak, a Belgrád és Prishtina közötti tárgyalásokban részt vevő csoport vezetőjének, ebben a két napban sikerül megegyeznie Robert Cooper uniós közvetítővel. Ha sikerül megnevezni a megoldást, amely összhangban áll állami érdekeinkkel és az 1244-es határozattal, akkor pénteken kedvező híreket várhatunk Brüsszelből – szögezte le Ljajić.

Slavica Đukić-Dejanović, a Szerbiai Képviselőház elnöke közölte: akárhogyan is döntenek az EU állam-, illetve kormányfői, Szerbia akkor is folytatja európai útját.

– Szerbiának jár a tagjelölti státus. Nem hiszem, hogy nem fogják figyelembe venni országunk eddigi igyekezetét. Akármi is történik, soha sem térünk le az európai útról. Az uniós tagság az ország érdeke. Maga a tagjelöltség és az erre vonatkozó döntés nem befolyásolhatja különösebben kulcsfontosságú döntéseinket, mert megvan az út, amit elterveztünk. Semmi sem befolyásolhatja azoknak az aktivitásoknak a végrehajtását, amelyeket a következő évekre terveztünk el. A szerbiai illetékesek az utolsó pillanatig arra törekszenek, hogy pénteken az EU díjazza eddigi igyekezetünket – fogalmazott Đukić-Dejanović.

Nem derült ki ugyan, hogy milyen formában, de Borko Stefanović tegnap is tárgyalt Robert Cooperrel a koszovói hatóságok regionális együttműködési fórumokon való részvételének péntekig történő megoldásáról. Megszakítás nélkül beszélgetünk erről a kérdésről – állítja Stefanović.

– Kedden is beszéltünk erről, ma is, és holnap is fogunk, meg azután, minden egyes nap, míg el nem jön a péntek, illetve azt követően is – nyilatkozta tegnap Stefanović, hozzátéve, hogy eddig nem sikerült közös nevezőre jutni ebben a témában.

„MEGÉRDEMELTÜK A TAGJELÖLTSÉGET”

Vincent Degert, az EU belgrádi küldöttségének vezetője tegnap is megismételte, hogy Szerbia megérdemli a tagjelöltséget.

– A feltétel a Prishtinával megkezdett párbeszéd folytatása volt, ami meg is történt. Ugyanakkor az is igaz, hogy a döntést a tagjelöltségről akkor kell meghozni, amikor Észak-Koszovóban fokozódott az erőszak és KFOR-katonák sérültek meg. Ez nem teremt kedvező légkört. Remélem, hogy minél előbb megkezdődik a Szerbia és Koszovó közötti átkelőhelyek integrált ellenőrzése és lebontják az összes útbarikádot. Ha ez megtörténik, akkor áttérhetünk Szerbia európai útjának másik következő fontos szakaszára, de ez majd csak a következő kormány idejében válik aktuálissá – részletezte Degert.

Stefano Sannino, az Európai Bizottság bővítési igazgatója szintén úgy véli, hogy Szerbiának pénteken meg kellene kapnia a tagjelöltséget.

Urmas Paet, Észtország külügyminisztere a szerb kollégájával, Vuk Jeremićtyel folytatott beszélgetés során közölte, hogy a végrehajtott reformok és a régión belüli megbékéléshez való hozzájárulás miatt Szerbia megérdemli a tagjelöltséget. A Koszovóval kapcsolatos vitát illetően az a legfontosabb, hogy Belgrád folytassa a megkezdett párbeszédet és végrehajtsa az eddigi megállapodásokat – fűzte hozzá Paet.

Svédország diplomáciai vezetője, Carl Bildt, szintén megállapította, hogy Szerbiának még van esélye a tagjelöltség elnyerésére. Sok még a megoldandó feladat – tette hozzá.

Mikolay Dowgielewicz, a lengyel Külügyminisztérium Európa-ügyi államtitkára elmondta, hogy az EU minden egyes tagállama figyelmesen követi a Belgrád–Prishtina-párbeszéd kimenetelét. Lengyelország, az EU elnöklőjeként, mindent megtesz azért, hogy a tagállamok közös álláspontra jussanak Szerbiával kapcsolatban – tette hozzá Dowgielewicz, mondván, hogy a Miniszterek Tanácsának állásfoglalása jó alapot ad az Európa Tanács eszmecseréjéhez ebben a témában. Elnöklőként Lengyelország az unió bővítését jelölte meg prioritásként, ezért is fontos annyira az ország számára Szerbia tagjelöltsége – hangsúlyozta az államtitkár.

– Hiszem, hogy a bilaterális kérdések megoldásához párbeszéd szükséges. Pozitívan értékeljük a Belgrád és Prishtina közötti tárgyalás első körét. Reméljük, hogy ez a tendencia lesz a jövőben is jellemző – összegezte Dowgielewicz, aki újságírói kérdésre, hogy Koszovó függetlenségének elismerése nélkül Szerbia az EU tagjává válhat-e, közölte, hogy Lengyelország elismerte Koszovó függetlenségét és a bilaterális vitákat párbeszéddel kell megoldani.

A NATO KOSZOVÓRÓL

A NATO-tagállamok külügyminisztereinek kétnapos, brüsszeli ülésén szerdán szintén téma volt Koszovó és Szerbia. Anders Fogh Rasmussen, a NATO főtitkára az ülés kezdete előtt kedvezőnek nevezte a megállapodást a határátkelőhelyek integrált ellenőrzéséről. Minden lépés hasznos, amely hozzájárul a régión belüli helyzet javításához, valamint az EU-hoz és a NATO-hoz fűződő kapcsolat jobbá tételéhez – véli Rasmussen, hozzátévén, hogy bár az útbarikádok lebontása megkezdődött, még sokat kell tenni Észak-Koszovóban a szabad mozgás biztosításáért.

Rasmussen szerint Szerbiának tagjelölté kellene válnia, mert abban az esetben fokozódna a biztonság a Nyugat-Balkánon. A döntés természetesen az unióé, nem szólhatok bele a dolgok kimenetelébe – fűzte hozzá a NATO főtitkára.