Mint megjegyezte, bár a problémával egyes gazdasági elemzők már foglalkoztak, a szerb kormány és a mezőgazdasági minisztérium még nem nyilatkozott, valamint a Szerbiai Képviselőház mezőgazdasági bizottsága sem tárgyalt a témáról, holott az államnak mindenképpen reagálnia kellene a problémára.

– Nem elég, hogy a földművesek ki vannak szolgáltatva az időjárásnak, még az is bizonytalan, hogy lesz-e egyáltalán föld alapú támogatás a következő évre. Nem csoda, hogy évről évre kevesebb gabonát vetünk el, amikor egyszerűen nem éri meg ezzel foglalkozni. Sőt, a nagy szövetkezetek egyre kevesebb gabonát termelnek, és a búza nagy hányadát a kistermelők vetik, méghozzá a vetésforgó miatt – mondta Fremond.

Az aszály mellet számolni kell még a faggyal is, és amennyiben emiatt sok helyütt ki sem kell a búza, előfordulhat, hogy ki kell majd szántani azt.

– A jelek szerint ínséges évre számíthatunk. Biztos vagyok abban, hogy a tartalékokhoz kell majd nyúlni, de azt sem tartom elképzelhetetlennek, hogy behozatalra szorulunk majd – hangsúlyozta a VMSZ parlamenti képviselője.
Leszögezte, az előállt helyzetet öntözéssel lehetett volna némileg korrigálni, azonban amellett, hogy a vízmennyiség jelentősen megcsappant, az is gondot jelent, hogy a szerbiai öntözőrendszer nincs olyan mértékben fejlesztve, mint azt a 70-es, 80-as években eltervezték.

– Az utóbbi években az öntözőrendszereket alig bővítették, korszerűsítették, a két évvel ezelőtti árvíz- és belvízproblémánál is tapasztalhattuk, hogy az árkok és a levezető csatornák nagyon rossz állapotban voltak. Fejleszteni kellene az öntözőrendszert, azonban ezt az ország egyedül nem tudja véghezvinni, és ezért nagy szükségünk lenne az uniós pénzre, de talán a Világbankéra is – vélekedett Fremond.

Mint megjegyezte, bár a mezőgazdasági minisztérium az ősszel bejelentette, hogy ezentúl komolyan fog foglalkozni az öntözőrendszerek fejlesztésével, nem hinné, hogy azt partner nélkül meg is tudná tenni.
A mezőgazdasági szakemberek adatai szerint a világon átlagosan a termőföld több mint hat százalékát öntözik, míg Szerbiában csupán a termőföld 1 százalékát. A szerbiai öntözőrendszerek mintegy 180 ezer hektár területet fednek le, de csupán 30 ezer hektárnyi területet öntöznek.