A vizsgált 183 ország közül Szerbia a 86. , Magyarország az 54. , Új-Zéland a legtisztább,
Szomália és Észak-Korea a legátláthatatlanabb. A szervezet idén 183
országot állított rangsorba, ezeknek kétharmada kapott a tízből ötösnél
alacsonyabb osztályzatot.
A korrupció továbbra is mélyen gyengíti a világ túl sok országát, egyes
kormányok nem képesek megvédeni polgáraikat a korrupciótól, legyen szó
közpénzek elsikkasztásáról, kenőpénzekről vagy titokban tartott döntések
elfogadásáról - véli a Transparency International (TI). A berlini
székhelyű nemzetközi civil szervezet csütörtökön tette közzé a
korrupciós helyzetről szóló éves jelentését, amelyben hangsúlyozza, hogy
az idei évet jellemző - sokszor a korrupció és a nehéz gazdasági
helyzet által szított, az egész világra kiterjedő - tüntetések világosan
mutatják, hogy a polgárok szerint vezetőik és a közintézmények
tevékenysége nem eléggé átlátható és nem eléggé felelős.
"Idén láttunk utalást a korrupcióra a tüntetők transzparensein, úgy a
gazdag, mint a szegény országokban. Legyen szó az adósságválságtól
sújtott Európáról, vagy az új politikai korszakba lépő arab világról, a
vezetőknek meg kell érteniük, hogy hatékonyabb kormányzást követelnek" -
jelentette ki Huguette Labelle, a Transparency International elnöke.
A Transparency International által kidolgozott Korrupció Érzékelési
Index (CPI) a korrupció közhivatalnokok és politikusok körében érzékelt
mértéke alapján rangsorolja az országokat, értéke 0 (teljes egészében
korrupt) és 10 (nagyon átlátható) között mozoghat. A szervezet idén 183
országot állított rangsorba, s ezeknek kétharmada kapott ötösnél
alacsonyabb osztályzatot. A listát Új-Zéland (9,5 pont), Dánia és
Finnország (9,4), valamint Svédország (9,3) és Szingapúr (9,2) vezeti,
míg a legkorruptabbaknak kijáró utolsó helyen 1 ponttal Szomália és
Észak-Korea szégyenkezhet. Magyarország 4,6 ponttal az 54. helyen áll,
Kuvaittal együtt.
A Transparency International szerint a korrupció erősíti Európa
adósságválságát. Az eurózóna gazdasági nehézségei részben azzal állnak
összefüggésben, hogy a hatóságok nem képesek leküzdeni a válság fő okai
közé sorolható korrupciót és az adózás alóli kibúvást - mutatott rá a
szervezet, kiemelve Olaszország és Görögország rossz helyezését.
Olaszország a 69. helyre került Ghanával, Macedóniával és Samoával
együtt 3,9 ponttal. Görögország 3,4 ponttal a 80. helyen áll, csakúgy
mint Kolumbia, Salvador, Marokkó, Peru és Thaiföld. Franciaország (7,0
pont) és Németország (8,0 pont), amely két országtól sokan remélik az
euróövezet problémáinak megoldását, a 25., illetve a 14. helyre került a
listán. Az Egyesült Államok 7,1 ponttal éppen megelőzi Franciaországot,
a 24. helyre került. A nagyhatalmak közül Kína a 75. helyen futott be
Romániával együtt 3,6 ponttal. Oroszország viszont 2,4 ponttal a 143.
helyen áll, Azerbajdzsánnal, Fehéroroszországgal, Mauritániával,
Nigériával, Togóval, Ugandával, a Comore-szigetekkel és Kelet-Timorral
egy társaságban. Ezzel együtt Oroszországban javult a korrupciós helyzet
a tavalyihoz képest, s ugyanez igaz Franciaországra, Lengyelországra,
Kubára, Iránra és az Egyesült Arab Emírségekre is. Az arab világ
országainak többsége négyesnél rosszabb értéket kapott, és erős
visszaesést könyvelhetett el. Így például Tunézia a tavalyi 59. helyről a
73-ra esett, Egyiptom a 98-ról a 112-re, Jemen és Líbia a tavalyi 146.
helyezettből a 164-re, illetve 168-ra csúszott le, míg Szíria két helyet
rontva a 129. helyen futott be.
|