A 9 órakor kezdődő ülésen 55 pont szerepel napirenden. A képviselők szavaznak majd a város közvállalatainak a 2011–es évi működési tervekkel kapcsolatos módosítási jóváhagyásokról, továbbá határozatot hoznak a város költségvetésének az év első 9 havi időszakában megvalósított bevételeire, jövedelmeire, kiadásaira és költségeire vonatkozó beszámoló elfogadásáról. Határozatot fogadnak el több közvállalat alaptőkéjének módosítási jóváhagyásáról, illetve egyes közvállalatok 2010–es évi nyereségének elosztásáról szóló döntés jóváhagyásáról is döntenek.

Több és nagyobb teherbírású határátkelő legyen Magyarország és Szerbia között – erre tett kezdeményezést a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának szakpolitikai munkacsoportja, amely szerdán alakult meg Budapesten. A KMKF új munkacsoportja javasolja a magyar kormánynak, hogy államközi szerződést kössön Belgráddal a határátkelőhelyek bővítésére.

A rendőrség felszámolta a szabadkai Téglagyár melletti menekülttelepeket. A közel-keleti bevándorlók a korábbi telephelyeikről, a temetőkből is eltűntek.

Vajdasági fiatalok jelentkezhetnek önkéntes munkára a magyarországi Jánoshalma és Kiskunhalas településekre. Az egy éven át tartó szolgálat ideje alatt a művelődési ház, a könyvtár, illetve a művészeti iskola munkájába kapcsolódhatnak be az érdeklődők.

A Banja Koviljača-i általános iskolákban, miután Belgrád ígéretet tett, hogy megoldja a menekültek jelentette problémát, valamint intézkedéseket is tettek ez ügyben, hétfőn újra megkezdődött a tanítás. Arról, hogy az 5500 lelket számláló városban hogyan oldották meg a 2500 menekült ügyét, nem szóltak a híradások, csupán annyit árultak el, hogy katonai létesítményekben helyezik majd el őket. Szabadkán is változás történt, a menekültek alig maradtak húszan. A rajtaütés elől elrejtőzött menekültek szerint társaikat Macedóniába deportálták.

Júniusban került igazán a vajdasági közvélemény figyelmének a középpontjába a tartományi beruházások siralmas helyzete, amikor az is kiderült, hogy az újvidéki Európa Kollégium munkálatai már egy teljes hónapja állnak, s még csak kilátás sincs a helyzet javulására a közeljövőben. A tartomány még eleget is tett a projektumok finanszírozásában illetékes alappal szembeni kötelezettségeinek, a köztársaság azonban milliárdokkal tartozott – s tartozik még ma is. A vajdasági építőipari szakma a csőd szélére sodródott – tudatták a nyilvánossággal többen is, köztük Kern Imre, a Tartományi Nagyberuházási Alap igazgatóhelyettese. Őt kérdeztük meg arról, hogy mennyiben változott mára a helyzet, a köztársasági tartozás egy kis részének a törlesztését követően.

Magyarországi civil szervezetek memorandumot írtak alá, amelyben figyelmeztetik a magyar kormányt, hogy óriási Budapest felelőssége a Szerbia EU tagjelölti státusáról való december 9–i szavazás előtt, mert a szerb kárpótlási törvény miatt csak alaposan átgondolt, ellenőrzött, írásba foglalt garanciákon alapuló állásfoglalás születhet. A Szerb Kormány arról győzködi a kormánykoalíció részét alkotó Vajdasági Magyar Szövetséget, általa pedig Magyarország Kormányát, hogy a kárpótlási törvény hibáját egy másik, az úgynevezett rehabilitációs törvénnyel lehet korrigálni, anélkül, hogy a már megszavazott kárpótlási törvényből a kollektív bűnösséget sugalló törvény–szakaszt törölnék. A magyarországi civil szervezetek szerint viszont tisztázatlan, hogy kinél lesz a bizonyítási kényszer, holott ehhez nyilvánvalóan csak a szerb államnak vannak eszközei. Garanciá ... Tovább »

Ismét nehéz napok állnak Szerbia előtt. A tagjelölt státusról szóló döntést várhatóan az utolsó pillanatban hozzák meg – mondja Božidar Đelić kormányalelnök. A diplomácia keményen lobbizik, hogy meggyőzze az Európai Unió tagországait: a tagjelöltség nem kiváltság lenne, hanem Szerbia kiérdemelt státusa.

A népességcsökkenés fő oka a születések elenyésző száma. A gyermekvállalás ma kockázatos kaland, az anyagi bizonytalanság sokakat elriaszt a családalapítástól.

A Szerbiai Statisztikai Intézet közétette az októberben elvégzett népszámlálás első részeredményeit.

A népszámlálás eddig feldolgozott adatai arról tanúskodnak, hogy az országnak 7.120. 666 lakosa van, 377.335-el kevesebb, mint 2002-ben. Ez öt százalékos csökkenést jelent a korábbi népszámláláskor kapott adathoz képest. Szerbia 168 községe közül 146-ban csökkent a lakosság lélekszáma és csak 22-ben növekedett. Ezek utóbbiak közé tartozik a belgrádi és az újvidéki község is. 

Szerbia immár egyetlen tartományában, a sokáig legfejlettebb régiónak számító Vajdaságban 1.916.889 ember él, 5,7 %-al kevesebb, mint kilenc évvel ez előtt. Az országban 17 olyan város található, ahol a lakosság léleszáma meghaladja az ötvenezret. Belgrádnak, mint településnek, a peremkerületek nélkül 1.154.589 lak ... Tovább »