Az nem vitatható, hogy ha valaki háborús bűnt követett el, és ezt egy független, legitim  bíróság megállapítja, akkor az személyében ki legyen zárva, de az nem megy, hogy a karon ülő csecsemőtől a százéves aggastyánig az egész közösséget megfosztják a jogaitól  – érvelt Semjén. Arra a felvetésre, hogy az Európai Bizottság nem állt mellénk, hiszen a Szerbiáról szóló országjelentésben nem kifogásolják a restitúciós törvényt, mindemellett az EU-tagjelölti státusz megadását javasolják, Semjén Zsolt azt mondta: a szövegben vannak utalások, amelyek számunkra kedvezőek, de azért azt kell látni, hogy nem a bizottságé a végső szó.

A bürokrácia azt mond, amit akar, de a tagállamok szavaznak. A bürokrácia mindig megpróbál letolni magáról mindenféle konfliktust, ráadásul a brüsszeli bürokráciának van már történelmi sara, nevezetesen az, hogy Csehország és Szlovákia úgy lehetett az Európai Unió tagja, miszerint a kollektív jogfosztásra épülő Benes-dekrétumokat jóváhagyták. Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy Szerbia az Európai Unió tagja legyen. Ez Szerbia, Magyarország és a Délvidék érdeke, de ez csak akkor lehetséges, ha a kollektív jogfosztásra épülő szövegrészeket kiveszik a restitúciós törvényből – szögezte le a miniszterelnök-helyettes.

Mi Pásztor István elnök úr mögött állunk, aki a délvidéki

magyarságot képviseli. Azt tesszük, amit ő és a délvidéki magyarság akar. Azonban az egyetemes magyarság becsülete érdekében sem engedhetjük meg valamely nemzetrésznek a jogfosztását – tett egyértelművé Semjén, aki hangsúlyozta: bízik abban, hogy a ma délutáni találkozón olyan megállapodás születik Pásztor István és Boris Tadic elnök között, ami lehetővé teszi, hogy Magyarország támogassa Szerbia uniós törekvéseit. Megjegyezte: nincs még egy ország, amely annyit tett volna Szerbia uniós tagságáért, mint Magyarország.