„Az
ombudsman szerint az, hogy a település egyik általános iskolájában csak
magyarul, míg a másikban csak szerbül folyik az oktatás, ,,felelős a
gyermekek intoleráns magatartásáért”. Az ombudsman határozott célja a
jelenlegi struktúra megszüntetése, a magyar iskola felszámolása, és
vegyes összetételű iskolák létrehozása. Ez a már elért és kiharcolt
kisebbségi jogok durva csorbítása lenne” – olvasható a levélben.
Az
MRM elnöksége felszólította az MNT elnökét és Temerin polgármesterét,
hogy akadályozzák meg a temerini magyar oktatási rendszer „szétverését”.
ROSSZINDULATÚ TOLMÁCSOLÁS
A temerini Petar Kočić Általános Iskola hivatalosan kétnyelvű intézmény, magyarázta lapunknak Muškinja Heinrich Anikó tartományi ombudsman, és hozzátette, hogy a szóban forgó iskolában nyolc magyar tagozat van, a többi szerb.
– A valós állapot viszont másképpen néz ki, mint az a papíron: a Petar Kočić magyar
tagozatainak a diákjai a valóságban a Kókai Imre Általános Iskolába
járnak. A tartományi ombudsman hivatala erre vonatkozólag fog ajánlást
tenni, vagyis kérni fogjuk a jogállás és tényleges helyzet
összehangolását. Eddig a Köztársasági Iskolaigazgatóságot, valamint a
temerini és a tartományi tanfelügyelőt kértük fel, hogy nyilatkozzanak
az ügyben. Egyelőre csak a temerini tanfelügyelőtől kaptunk választ, aki
megerősítette, hogy az 1994/95-ös iskolaév óta a Petar Kočić iskola magyar
tagozatai a Kókai Imre iskolába járnak. Az 1994/95-és évre vonatkozólag
az oktatási minisztérium egy átirattal engedélyezte ezt a megoldást,
később azonban semmiféle engedély vagy utasítás nem érkezett erre
vonatkozólag a minisztériumból. A jogállás tisztázásának érdekében az
iskolák két megoldás közül választhatnak: a magyar tagozatok vagy
visszamennek a Petar Kočić iskolába, vagy pedig a Petar Kočić magyar diákjai hivatalosan is átiratkoznak a Kókai Imre iskolába. Utóbbi esetben a Petar Kočić magyar oktatóinak a Kókai Imrében kell munkaviszonyba lépniük – magyarázta Muškinja Heinrich.
Azzal
kapcsolatban, hogy az aktuális temerini feszültségeknek lehet-e oka a
diákok elkülönülése, a tartományi ombudsman közölte, hogy ő nem állíthat
ilyesmit, mivel nincsenek pontos ismeretei erre vonatkozólag.
Ugyanakkor elképzelhetőnek tartja, hogy a helyzet rendezéséhez
valamelyest hozzájárulna az, ha a magyar és szerb nemzetiségű gyermekek
ismernék egymást, illetve találkoznának egymással.
– Egy
pillanatig sem kérdőjelezem meg a magyar tannyelvű oktatást. Ha vegyes
tannyelvűek lennének az iskolák, az még nem jelentené a magyar tagozatok
számának csökkentését, hanem azt, hogy a magyar és a szerb tannyelvű
tagozatok egy épületbe járnának. Mindenki ugyanúgy folytatná
tanulmányait, mint eddig. Ez a tartományi ombudsman álláspontja, amelyet
egyesek rosszindulatúan tolmácsoltak. A vegyes iskolák egyik
legpozitívabb hozadéka az lenne, hogy a gyermekek idővel jobban
megértenék egymás anyanyelvét, és kevesebb gond merülne fel közöttük a
kommunikációban – emelte ki Muškinja Heinrich.
NEM EZ A MEGOLDÁS
Az,
hogy egy többnyelvű környezetben milyenek a nemzetek közötti viszonyok,
nem hozható összefüggésbe azzal, hogy adott településen egy fedél alatt
zajlik-e két nyelven az oktatás, vagy pedig külön iskolákban, véli dr. Korhecz Tamás,
az MNT elnöke. Vannak arra is jó példák, hogy a vegyes tannyelvű
intézményekben rendezettek a viszonyok, és arra is vannak jó példák,
hogy az egymástól külön álló intézmények különböző nemzetiségű diákjai
között jó a kapcsolat, nyilatkozta lapunknak Korhecz.
– Ettől függetlenül a történetnek van egy olyan vonulata, amelyet valóban meg kellene oldani. Nevezetesen, a Petar Kočić Általános
Iskola hivatalosan kétnyelvű intézményként került bejegyzésre, ennek
függvényében nyitja meg tagozatait is. A gyakorlatban viszont a Petar Kočić magyar
tagozatai a Kókai Imre Általános Iskolában működnek. Ennek a
megoldásnak semmiféle jogi háttere nincsen, ezek a magyar tagozatok
jogtalanul, jogi háttér nélkül működnek a Kókai Imre Általános
Iskolában. Ebből a szempontból a tartományi ombudsman javaslata
végrehajtandó – összegezte Korhecz.
Kérdésünkre,
hogy ezt a helyzetet hogyan lehet megoldani, az MNT elnöke megismételte
a tartományi ombudsman által felvázolt lehetőségeket. Másik
kérdésünkre, hogy a két megoldás közül melyiket tartja megfelelőbbnek a
magyar nemzetiségű diákok szempontjából, Korhecz a következőket
nyilatkozta:
– Nem okoskodnék ezt a kérdést
illetően. Meg kell kérdezni a szülőket, hogy számukra melyik megoldás az
elfogadhatóbb, majd a témát a tantestületeken kell megvitatni. Végül
azt a megoldást kell elfogadni és végrehajtani, amely a többség számára
támogatható. Azt persze nem szeretnénk, hogy a Kókai Imre Általános
Iskolából vegyes tannyelvű iskolát csináljon bárki is, mert arra már
valóban nincsen ok.
HÁTBORZONGATÓ ÖTLET
Gusztony András,
Temerin polgármestere kijelentette, hogy mindenkinek joga van véleményt
alkotni, ugyanakkor a tartományi ombudsman kijelentése a helyzet teljes
nem ismerését bizonyítja. A Temerinben történt incidenseknek semmi köze
sincsen ahhoz, hogy a településen két különálló intézményben tanulnak a
magyar és a szerb diákok, szögezte le Gusztony.
– Minden
kisebbséget, így a magyart is, megilleti az önálló anyanyelvű oktatás.
Ha ezt a tartományi ombudsman kétségbe vonja, akkor szerintem pályát
tévesztett. Ez a kijelentés a kisebbségi jogok semmibe vétele. Attól
tartok, hogy nagyon veszélyes játékot játszik az, aki megpróbálja
megszüntetni a magyar tannyelvű iskolát. Alig van már ilyen intézmény a
Vajdaságban, és ahelyett, hogy ezek megőrzéséért küzdenénk, egyesek
megszüntetnék. Borzongok az ötlettől, és lehetőségeimhez mérten minden
rendelkezésemre álló eszközt meg fogok ragadni, hogy ne szűnjön meg a
tiszta magyar tannyelvű általános iskola. A középiskolákban egy
intézményben tanulnak magyarok és szerbek, Temerinben viszont éppen a
középiskolás diákok verekedtek össze. Az, hogy már az általános
iskolában is egy intézménybe járnának, még nem jelentené azt, hogy
jobban barátkoznának egymással, vagy megismernék egymást. Sokkal
fontosabb lenne, hogy a tanterv keretében szerb diákok is tanuljanak
rólunk, magyarokról, illetve történelmünkről – részletezte Gusztony.
Temerin
polgármestere a folytatásban hozzátette, hogy a közhangulatnak
Temerinben nem tett jót a hétvégi kirakattörés. A legújabb történések
azt bizonyítják, hogy célt értek azok, akik médiahadjáratot indítottak
Temerin ellen, hangsúlyozta Gusztony, aki azt is elmondta, hogy a
rendőrség fokozottan van jelen a település utcáin, ugyanakkor azt is
elismerte, hogy a rendőrök nem lehetnek ott minden kirakat vagy sétáló
fiatal mellett.