Kétségbeesett segélykiáltásnak tűnik az egyesület lépése, mely a valóban egyedi alföldi szecessziós stílust kívánná megőrizni a délvidéki kulturális központban. A korábban magyar többségű, horvátok és bunyevácok által lakott városba lassan a szerb népesség is beköltözött délről, de a délszláv népesség még az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején is a magyarok oldalán küzdött a Habsburgokkal szemben.

Ahogy a Váralja Szövetség ügyvezető alelnöke is kiemeli, az évszázadok során gyönyörű stílusban kialakított belvárosi épületek együttesen képezik az itt élő népcsoportok eszmei tulajdonát. Ezzel szemben az ország déli régiójából betelepülő szerb lakosság egyáltalán nem kötődik a város kultúrájához, szellemiségéhez.

Visszaköszönnek az 1970-es évek

„Nagy problémát jelent, hogy a szabadkai magyar és horvát lakosság számaránya komolyan lecsökkent az utóbbi években, ennek eredményeként pedig a délszláv többség tudott polgármestert állítani – magyarázza Hetzmann Róbert alelnök. – A város lakói jól emlékezhetnek rá, hogy az 1970-es években lezajlott egy átalakítás, melynek során panelházak lepték el a várost. Attól tartunk, hogy most egy hasonlóan sematikus anyaggal készül a városvezetés.”

A belváros átalakításának terve már 2006 óta nyilvános, 2008-ban pedig el is indultak a munkálatok. Eddig tizenhat, zömében szecessziós stílusban tervezett épület látta kárát a munkálatoknak, köztük a szabadkai színház is. A messze földön híres Reichle-palotát, úgy tűnik, nem rombolják le, de több mint 200 épületet a tervek szerint lebontanak a közeljövőben.

„A magyar lakosság 2011-re kapott észbe, de lehet, hogy már késő. A magyaros, alföldi szecessziós stílusban kivitelezett épületek véleményem szerint világörökségi értékkel bírnak – véli Hetzmann. – A világörökség része cím kiérdemlésével egyébként Szerbia büszkélkedhetne elsősorban, illúzióink persze nincsenek. Emellett viszont szövetségünk úgy gondolja, hogy Magyarországnak is felelősséget kellene vállalnia állampolgáraiért. Szabadkáról ugyanis rengetegen kérelmezték, és már meg is kapták a kettős állampolgárságot.”

Kiköltözhetnek a magyarok

Az alelnök kitért a belváros átalakításának etnikai vonzatára is. A tervek szerint ugyanis pláza és lakóparkok is épülhetnek Szabadka szívében. „Az építkezéseknek egyfelől tömény üzleti szájíze van, bújtatottan pedig ott van az etnikai átrendeződés lehetősége is. A jelenlegi polgármester koszovói szerb, számára semmit nem jelentenek ezek a régi épületek. A helyi születésű szerbeknek viszont annál többet. Ők nem nézik jó szemmel sem az átalakítást, sem pedig a délről érkező honfitársaik beköltözését. Jelenleg nagyjából 3700 fő lakik a szűken vett belvárosban, többségük magyar ajkú. A folyamatos betelepüléssel együtt már most is sokan költöznek ki onnan. Számítások szerint, ha megépül a tervezett pláza és a lakóparkok, a helyi lakosságszám megduplázódhat, egyidejűleg pedig a lebontott épületekből kiköltözők elhagyhatják a belvárost. Ha ez megtörténik, gyakorlatilag eltűnik a magyar szó Szabadka belvárosából.”

Sokan talán már most rásütnék a sovinizmus bélyegét Hetzmannra, ő azonban azt is elmondta: egészen más helyzetet találunk Újvidéken. A város szerb többségű, de a vezetés megfelelően karbantartja azokat a régi épületeket, melyeket egykor még magyar kezek húztak fel. Nem azzal van tehát a probléma, hogy Szabadkán szerbek ülnek a városházán.

„Fokozni szeretnénk a tevékenységünket, és nemzeti összefogást kívánunk elérni. Helyi szinten ez már megvalósulni látszik, hiszen alig tíz nap alatt több mint húszezren írták alá azt a petíciót, mely a szabadkai beruházásokat kívánja megakadályozni, a számláló pedig folyamatosan pörög. Ez a fajta összefogás már-már az erdélyi falurombolással szembeni fellépést idézi.”

A petíciót elküldték Borisz Tadics szerb köztársasági elnöknek, Szasa Vucsinicsnek, Szabadka polgármesterének, Orbán Viktornak, José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének és Irina Bokovának, aki az UNESCO főigazgatója. A számláló pedig csak pörög tovább – lassan átlépi a 23 ezret.