A szerb alkotmánybírósághoz fordul a Vajdasági Magyar Szövetség a
kárpótlási törvény miatt. A belgrádi kormány előzőleg bejelentette,
tárgyalni kíván a magyar kifogásokról.
A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) még pénteken a szerb
alkotmánybírósághoz fordul a restitúciós törvény miatt - közölte
pénteken újságírókkal Pásztor Bálint, a párt parlamenti képviselője. A
VMSZ tagja előzőleg részt vett Stefan Füle uniós bővítési biztos és a
parlamenti frakcióvezetők belgrádi megbeszélésén, és átnyújtott a
brüsszeli politikusnak egy anyagot, amelyben a párt azzal érvel, hogy a
szóban forgó törvény alkalmazza a kollektív bűnösség elvét.
"Meggyőződésünk, hogy ezzel a megoldással (jogszabállyal) megsértették a
diszkrimináció tilalmának, az ártatlanság vélelmének és az igazságos
bíráskodáshoz való jognak az elvét. Mindent megteszünk annak érdekében,
hogy decemberig, amikor is végleges döntés születik Szerbia uniós
tagjelölti státusáról, a parlament elfogadja a törvénymódosításokat" –
mondta Pásztor Bálint.
A VMSZ politikusa kifejtette, hogy pártja azért vitatja a törvényt, mert
a vagyonvisszaadás folyamatából kizárja a megszálló erők összes tagját
és utódaikat is, függetlenül attól, hogy akaratuk ellenére sorozták-e be
őket, és valóban elkövettek-e háborús bűntényeket.
A belgrádi csütörtökön kormány megvitatta a magyarokat hátrányosan
érintő szerbiai vagyon visszaszármaztatási és kárpótlási törvénnyel
kapcsolatos magyarországi észrevételeket. Slobodan Homen, a szerb
kormány médiakapcsolatokért felelős koordinátora az ülést követően
újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: a kabinet összejövetelén
természetesen megállapodás született arról, hogy Szerbia – ugyanúgy
ahogy tárgyalásokat folytat Koszovóval –, tárgyalni fog a kérdéses
törvény esetleges módosításáról és alkalmazásáról is.
„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy azok a problémák, amelyeket meg
lehet oldani, akadályt képezzenek – különösen vétó formájában – Szerbia
európai uniós csatalakozásának folyamatában. Ez ugyanis nem felel meg az
Unió egyetlen tagállamának sem. Biztosak vagyunk benne, hogy a vétó
alkalmazására nem fog sor kerülni. Ezt megelőzően azonban tárgyalnunk
kell a magyar féllel” – nyilatkozta Slobodan Homen, a belgrádi kormány
szóvivője.
Martonyi János magyar külügyminiszter csütörtökön kilátásba helyezte,
hogy Magyarország megvétózhatja Szerbia tagjelöltségét, ha Belgrád nem
változtat a restitúciós törvényen, amely Budapest szerint diszkriminálja
a magyarokat - olvasható a Tanjug belgrádi jelentésében. Az Európai
Bizottság szerdai országjelentésében javasolta, hogy Szerbiának adják
meg a tagjelölti státust. Erről az Európai Tanács december 9-én dönt.
Pásztor Bálint szerint nincsen semmi újdonság abban, hogy Budapest
kilátásba helyezte Szerbia tagjelölti státusának megvétózását,
amennyiben változatlanul marad a jogerőre emelkedett törvényt. A magyar
politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a szerb kormány előtt ismert
volt a magyarok álláspontja, és a VMSZ ezért is nyújtott be a kormányhoz
törvénymódosítást, amely végül nem került bele a törvénybe.
Martonyi János a magyar-német integrációs fórum pénteki megnyitóján azt
mondta, Magyarország mindig is az Európai Unió bővítési folyamatának
kiszélesítését támogatta. Így volt ez Horvátországgal, Romániával,
Szlovákiával és Szerbiával kapcsolatban is. A külügyminiszter
hozzátette, Szerbiában ráadásul igen jól alakultak a kisebbségek
jogainak biztosítása, azon belül a kollektív kisebbségi jogok terén is
komoly előrelépések történtek.
Mégis, éppen most a bővítési folyamat során Szerbia negatív értelemben
került előtérbe azok után, hogy a helyi magyarokat diszkriminatív
kárpótlási törvényt hoztak Belgrádban. Magyarország nem fogadja el a
szerb lépést, és határozottan elutasítja a kollektív bűnösség elvének
érvényesítését. Magyarország nem enged ebben az elvi kérdésben, és
remélhetőleg Belgrádban ezt érteni fogják – mondta Martonyi János. A
tárcavezető ugyanakkor hangsúlyozta, a magyar diplomácia, illetve a
kormány abban bízik, hogy Szerbiában megfelelően módosítani fogják a
szóban forgó jogszabályt.
|
