A háborús bűnösök nemcsak az elkobzott vagyonukat nem kaphatják vissza, hanem az államosított vagyonukat sem. Kompromisszumos megoldást sikerült találni a szerb rehabilitálási
törvény ügyében: az nem foglalkozik majd a második világháború
történéseivel, de azokat, akikről bebizonyosodik, hogy háborús bűnöket
követtek el, kizárják a vagyon-visszaszármaztatására jogosultak köréből.
Ezt Slobodan Homen, a szerb igazságügyi minisztérium államtitkára
hangsúlyozta pénteki nyilatkozatában, hozzáfűzve: a háborús bűnösök
nemcsak az elkobzott vagyonukat nem kaphatják vissza, hanem az
államosított vagyonukat sem.
Az eddigi szerb törvények szerint az elkobzott vagyon visszaadását a
rehabilitálási törvény szabályozta, az államosított vagyonét pedig a
vissza-származtatási és kárpótlási törvény. Televíziós nyilatkozatában
Homen kifejtette, hogy a kérdés kompromisszumos megoldásával valamennyi
szerb párt és a nemzeti kisebbségek pártjai is egyetértettek, és a
megoldás - mint mondta - "tisztességesnek és elfogadhatónak" mondható.
Slobodan Homen szerint Szerbia még mindig nem szembesült mindazzal, ami a
második világháború során történt, mindenek előtt azért, mert "1943 és
1946 között egy sor olyan döntés született, amelyekből nem derül ki
világosan, hogy ki követett el háborús bűnöket és ki nem".
"Létezik a háborús bűnösökről szóló, kilencezer nevet tartalmazó lista,
amelyet egy állami bizottság hirdetett ki 1946-ban és ennek a
bizottságnak a munkáját politikai szempontok is vezérelték" - mondta
Homen, majd hozzátette, hogy "a félreértés lényege úgy fogalmazható meg,
hogy vajon a partizánok és a csetnikek (második világháborús szerb
nacionalista szabadcsapatok - a szerk. meg.) egyaránt a népfelszabadító
háború részesei voltak-e, vagy pedig egyikőjük megszálló volt, míg a
másik nem".
Homen hangsúlyozta, hogy a rehabilitálási törvény nem tartalmaz
időkorlátokat és a hatalom részéről elkövetett minden eddigi
törvénysértésre vonatkozik. A szerb parlament szeptember végén elfogadta
a vagyon-visszaszármaztatásról és kárpótlásról szóló (restitúciós)
törvényt, amit a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a magyar
diplomácia is keményen bírált, hangsúlyozva, hogy annak egyik
szakaszával Szerbiában törvényerőre emelték a kollektív bűnösség elvét.
Budapest kilátásba helyezte, hogy vétót emel Szerbia tagjelölti
státusára, ha nem módosítják a törvényt, vagy nem helyezik hatályon
kívül. Október elején Boris Tadic szerb elnök és Pásztor István, a VMSZ
elnöke megállapodott, hogy a felmerült problémát a 2006-ban elfogadott
rehabilitálási törvény módosításával orvosolják, s e törvény tervezetén
dolgoznak jelenleg.
|